Aggodalmakat szül a tavasz
A választások kimenetelét is megpróbálta megjósolni a múlt héten az HSBC szakértője, aki szerint egyébként biztosra vehető a Fidesz-győzelem – idézte a portfolio.hu. A legvalószínűbb, hogy sima többséget szerez a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt, ehhez 75 százalékos esélyt rendelt. A kétharmados mandátumszerzéshez viszont csak 10, a felesnél kisebb többséghez 15 százalékos valószínűséget társított. A legnagyobb bizonytalanságot ugyancsak a hiánypálya körül látta a szakértő, ahogyan a Nemzetközi Valutaalap hitelezőként is emiatt aggódik. A szervezet budapesti delegációvezetője a Reutersnek nyilatkozva tarthatónak nevezte a 3,8 százalékos deficitcélt, és nem mutatott különösebb rugalmasságot ez ügyben.
Viszonylag stabil az utóbbi időszakban az ország befektetői megítélése, bár megfigyelhető némi elszakadás a régiós versenytársaktól – mondta el lapunknak Samu János, a Conorde Értékpapír makroelemzője. Ezt például a zlotyval szembeni leértékelődéssel támasztotta alá a szakértő: míg tavaly ősszel 63 forint környékén mozgott a keresztárfolyam, addig mostanra 67 köré emelkedett a kurzus, ez szólhat a választásokkal kapcsolatos bizonytalanságnak.
Másik negatív jelként említi a külföldiek által kifejtett állampapír-piaci keresletet, amely annak ellenére alacsony maradt, hogy számos pozitív országértékelés látott az utóbbi hónapokban napvilágot. Ugyanezt támasztja alá a kamatgörbe alakja is: a hosszabb lejáratú papírok 2 százalék körüli felárral forognak, ez a 2-3 éves időhorizonton látható gazdaságpolitikai bizonytalanságot testesíti meg.
A 2014-es euróbevezetési céldátummal kapcsolatban pedig eleve szkeptikus Samu János, ez szerinte több időt vesz igénybe, és lényeges, hogy ne csak a maastrichti kritériumokat igyekezzünk teljesíteni. Elengedhetetlen a kínálati oldali problémák felszámolása is, mint az önkormányzati finanszírozás, az egészségügy rendbetétele, az aktivitás növelése – összegezte a szakember.
Az természetes, hogy a parlamenti választások előtt bizonytalanság van – vélekedik Heim Péter, az Atticus Investments vezérigazgatója. Szerinte jelenleg a befektetőket az aggasztja, hogy Görögországhoz hasonlóan itt is utólag derül ki, hogy magasabb lesz a valós államháztartási hiány, mint az aktuális prognózis. A mediterrán országgal való párhuzamot erősíti, hogy a múltban már Magyarországon is előfordult az adatok manipulálása. A közgazdász szerint a befektetők már azzal is elégedettek lennének, ha a 2011-es hiány 4 százalék alatt maradna, az idén pedig az állami cégek konszolidációjával együtt nem lépné túl a 6,5 százalékot. Legalább 400 milliárd forintra becsüli Heim azt az összeget, amely elkerülhetetlen lenne ezen a soron, amelyet szerinte az IMF is elfogadna. E nélkül számítva is jó 180 milliárd forinttal teljesülhet azonban túl a pénzforgalmi hiányterv 2010-ben – fűzte hozzá. 2012-től viszont tartható a 3 százalékos GDP-arányos deficit, ennek ellenére Heim szerint nem mernek már pénzt tenni a befektetők a 2014-es euróbevezetésre, ezt a hosszú lejáratú állampapírok kamatfelára tükrözi. Lehet azonban pozitív meglepetés is: ha őszre összeáll egy hiteles reformcsomag, akkor lejjebb mehetnek a kamatok is a mostani szintről – öszszegezte a szakember.
Politikai esélylatolgatás: nem kétséges a fidesz-győzelem
Abban gyakorlatilag az összes politikai elemző egyetért, hogy a Fidesz-KDNP-től már nem lehet elvenni a győzelmet. Ezen a helyzeten még az sem nagyon változtathat, hogy az ellenzéki párt elkövethet kapitális politikai hibákat, amelyek hatására jelentősen csökkenhet a támogatottsága.Volt hasonlóra példa korábban, emlékezzünk csak Kövér László köteles beszédére vagy Mikola István „szinglihordás” megjegyzésére, továbbá arra, hogy megjegyezte: állampolgárságot kell adni a határon túl élő magyaroknak, s akkor nem lesz gond a jövőben a választások megnyerésével. Csakhogy 2002-ben és 2006-ban sokkal szorosabb volt a verseny a Fidesz és az MSZP között, most viszont hatalmas előnnyel vezet az ellenzéki párt.
A győzelem aránya azonban kérdéses, s erről meg is oszlanak a vélemények: egyrészt, mert a magyar választójogi rendszer vegyes és meglehetősen aránytalan, másfelől nem lehet tudni, mi lesz a kisebb pártokkal. A Fidesz a KDNP-vel csak akkor szerezhet több mint kétharmados többséget, ha a 176 egyéni választókerületből mintegy 140-et megnyer, ez azért nem egyszerű feladat. Ebben az esetben jogilag bármit megcsinálhat, módosíthatja az Alkotmányt és a többi fontos, kétharmados törvényt.
Ennél reálisabb forgatókönyv, hogy a pártszövetség egyszerű többséget kap, amelynek birtokában a lényeges gazdasági törvényeket, például a költségvetést egyedül is megszavazhatja, ám nem forgathatja fel fenekestül a közjogi berendezkedést, együttműködésre lesz ítélve, ha alkotmányos reformokat akar végrehajtani – például az önkormányzatok, a választójog terén.
Kicsi az esélye, de nem kizárt, hogy koalícióra kényszerül a Fidesz-KDNP, jelen állás szerint szóba jöhető partner lehet a most alakuló MDF-SZDSZ szövetség, esetleg a Lehet Más a Politika nevű formáció. Ebben az esetben hasonló lenne a helyzet, mint ebben a ciklusban, azaz a partnerével kellene nehéz tárgyalások után megállapodni a gazdasági és persze a társadalmi élet lényegi kérdéseiről. ABCs
Volt hasonlóra példa korábban, emlékezzünk csak Kövér László köteles beszédére vagy Mikola István „szinglihordás” megjegyzésére, továbbá arra, hogy megjegyezte: állampolgárságot kell adni a határon túl élő magyaroknak, s akkor nem lesz gond a jövőben a választások megnyerésével. Csakhogy 2002-ben és 2006-ban sokkal szorosabb volt a verseny a Fidesz és az MSZP között, most viszont hatalmas előnnyel vezet az ellenzéki párt.
A győzelem aránya azonban kérdéses, s erről meg is oszlanak a vélemények: egyrészt, mert a magyar választójogi rendszer vegyes és meglehetősen aránytalan, másfelől nem lehet tudni, mi lesz a kisebb pártokkal. A Fidesz a KDNP-vel csak akkor szerezhet több mint kétharmados többséget, ha a 176 egyéni választókerületből mintegy 140-et megnyer, ez azért nem egyszerű feladat. Ebben az esetben jogilag bármit megcsinálhat, módosíthatja az Alkotmányt és a többi fontos, kétharmados törvényt.
Ennél reálisabb forgatókönyv, hogy a pártszövetség egyszerű többséget kap, amelynek birtokában a lényeges gazdasági törvényeket, például a költségvetést egyedül is megszavazhatja, ám nem forgathatja fel fenekestül a közjogi berendezkedést, együttműködésre lesz ítélve, ha alkotmányos reformokat akar végrehajtani – például az önkormányzatok, a választójog terén.
Kicsi az esélye, de nem kizárt, hogy koalícióra kényszerül a Fidesz-KDNP, jelen állás szerint szóba jöhető partner lehet a most alakuló MDF-SZDSZ szövetség, esetleg a Lehet Más a Politika nevű formáció. Ebben az esetben hasonló lenne a helyzet, mint ebben a ciklusban, azaz a partnerével kellene nehéz tárgyalások után megállapodni a gazdasági és persze a társadalmi élet lényegi kérdéseiről. ABCs -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.