Előadásában úgy vélekedett: az ország fejlődési csapdába került. Felzárkózó országokban ugyanis igen gyors az első időszakban a fejlődés, de a rétegek és területek közötti különbség is növekszik. Akkor lehetne lerövidíteni a felzárkózást, ha annak előnyei „lecsorognának” minden réteghez. Kialakult egy rossz kompromisszum is: a hatalom megszerzése fontosabbá vált, mint az ország jövőjének biztosítása, ez legalább az utóbbi 12 évre igaz.
A gazdaságélénkítés érdekében adó- és járulékcsökkentést hajtott végre a kormány, a munka terheinek csökkentésével a foglalkoztatás növelése volt a cél – tette hozzá. Azonban az alacsony aktivitás miatt sok vállalkozó arra panaszkodott, hogy nincs elég szakképzett munkaerő, ezért kellett kitolni a nyugdíjkorhatárt és lerövidíteni a gyest. Eközben arra is kellett figyelni, hogy megvédjük azokat, akik munkában vannak – fogalmazott Bajnai.
A bizalomhiány helyreállításához az egyensúlyt kellett helyrehozni, ez erősíti az árfolyamot, ami a kamatokra jótékonyan hat, így beindulhat a hitelezés és így a növekedés, végül mindez a munkahelyek számának növekedésében testesül meg – vázolta fel a kormányfő. Most ott tartunk, hogy a kamatok csökkennek, és remélhetőleg jövőre megkezdődik a növekedés is.
A válságkezelő kormány hatalomra kerülése óta 41 forinttal erősödött a hazai fizetőeszköz, ez 500 milliárd euróval csökkentette a lakosság adósságállományát – mutatott rá Bajnai Gordon. Hozzátette: Magyarországnak le kell szokni arról a drogról, amit a korlátlan hitelfelvétel jelent.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.