Büntetést fizethet a munkaadó, aki túl keveset fizet
Súlyos büntetésre számíthat a jövőben Ausztriában az a munkaadó, aki a kollektív szerződésben megállapított minimálbérnél kevesebbért foglalkoztatja dolgozóit. Az ÖGB szakszervezeti szövetség és az osztrák gazdasági kamara (WKO) közös javaslata értelmében a körülményektől függően ezer és 50 ezer euró között mozogna a büntetési tétel. Ausztria és Németország a régi uniós tagállamok közül utolsókként nyitják meg 2011 májusában munkaerőpiacukat a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok előtt, a tervezet az erre való felkészülési folyamat része.
„Az új törvény kezünkbe adja azt az eszközt, amelynek segítségével büntetőjogi úton lehet majd fellépni az alulbérezés ellen” – idézi az APA hírügynökség Rainer Wimmert, az ÖGB második legnagyobb tagjának számító PRO-GE ipari szakszervezet elnökét. A jelenlegi szabályozás szerint a munkavállalók csak polgárjogi úton perelhetik alkalmazójukat, ha az a megállapított minimálbér alatt fizeti őket. Wimmer ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a szigornak egyaránt érvényesnek kell lennie az osztrák, illetve a külföldi munkavállalók javadalmazására. Ausztriában jelenleg ezer euró a havi minimálbér.
A román és bolgár munkavállalókra a javasolt szabályozás ugyanakkor nem lesz érvényes, mivel előttük 2014-ig nem nyílik meg az osztrák piac. Esetükben a harmadik országból érkezőkre vonatkozó szabályozás lesz érvényben, amelyet a szintén múlt héten bemutatott „piros-fehér-piros” munkavállalói kártya koncepciója alapján kívánnak átalakítani. Ennek segítségével főleg a magasan képzett munkavállalókat szeretnék az országba hozni, illetve az egyes szakmákban tapasztalható munkaerőhiányon segítenének.
Németországban Ausztriától eltérően nem általános, hanem ágazatonként külön-külön megállapított minimálbérek vannak érvényben. Ha egy munkáltató ennél kevesebbért foglalkoztat valakit, pénzbüntetésre számíthat, ez a körülményektől függően akár az 500 ezer eurót is elérheti – értesültünk a DGB német szakszervezeti szövetségtől. A szankció nem feltétlenül jelent pénzbüntetést: bizonyos esetekben a közbeszerzési pályázatokon való részvételtől tiltják el a szabálytalankodó céget.
A jelenlegi német szabályozás a német munkaadók szövetsége (BDA) szerint kielégítő a főállásban dolgozók esetében – mondta el kérdésünkre a szervezet sajtóreferense, Viktor Otto. A 2011. májusi piacnyitás kapcsán a BDA inkább a részmunkaidő terén lát okot a változtatásra. A bérdömping elleni védelmet az jelenthetné a szövetség szerint, ha a külföldi illetőségű munkaadók által Németországban foglalkoztatott dolgozókra vonatkozó törvény (AEntG) hatályát a részmunkaidős munkaviszonyra is kiterjesztenék. Ez azt jelentené, hogy a német munkavállalók esetében már jelenleg is kollektív szerződés útján megállapított részmunkaidős minimálbért a jövőben a külföldi, például lengyelországi cégek által Németországba küldött dolgozóknak is ki kellene fizetni.
Kihasználatlan magyar kvóták
Uniós csatlakozásunk óta nem a kvóták nagysága, hanem a megfelelő minőségű pályázatok hiánya szab határt Ausztriában és Németországban a magyar munkavállalásnak – tudtuk meg a Foglalkoztatási és Szociális Hivataltól (FSZH). A korábbi növekvő tendencia 2004-től visszájára fordult, és Ausztria esetében 7-800, Németországban pedig 3-400 fő körül stabilizálódott az évente sikeresen munkára pályázók száma, miközben a rendelkezésre álló kvóta az előbbiben 1800, az utóbbiban pedig 2000 fő (a Béccsel fennálló ingázói egyezményt nem számítva).A csekély érdeklődés több okra is visszavezethető az FSZH szerint. A követelményeket (nyelvtudás, szakképesítés) csak egy szűkebb kör tagjai tudják teljesíteni, közülük sokan egyszer igénybe is vették a lehetőséget, így másodszorra már nem próbálkozhatnak. Emellett 2004 óta sokan zöld kártyához is jutottak a 12 hónapos szabály alapján, ez után a későbbiekben már nem kellett engedélyért folyamodniuk. Ezenfelül sokan választották 2004 után célul Írországot, Nagy-Britanniát és a többi, azóta megnyílt tagállamot, mivel ezekben bürokratikus procedúra nélkül lehetett állást vállalni.
A csekély érdeklődés több okra is visszavezethető az FSZH szerint. A követelményeket (nyelvtudás, szakképesítés) csak egy szűkebb kör tagjai tudják teljesíteni, közülük sokan egyszer igénybe is vették a lehetőséget, így másodszorra már nem próbálkozhatnak. Emellett 2004 óta sokan zöld kártyához is jutottak a 12 hónapos szabály alapján, ez után a későbbiekben már nem kellett engedélyért folyamodniuk. Ezenfelül sokan választották 2004 után célul Írországot, Nagy-Britanniát és a többi, azóta megnyílt tagállamot, mivel ezekben bürokratikus procedúra nélkül lehetett állást vállalni. -->
