EU-csúcs Görögországról

Az EU állam- és kormányfői ma rendkívüli csúcstalálkozón döntenek arról, hogy megsegítik-e a fizetésképtelenség határára sodródott Görögországot, és ha igen, hogyan. A csúcsot eredetileg a gazdasági válságból való kilábalás, a klímaváltozás és a 2020-ig tartó új uniós gazdasági stratégia megvitatására hívta össze Herman Van Rompuy, az Európai Tanács első állandó elnöke, de a válság kiéleződése nyomán a legnagyobb érdeklődés immár azt övezi, hogy mit tesz az EU a görögökkel.

A piac most elsősorban arra vár, hogy az EU világosan álljon ki az óriási adósságszolgálat terhe alatt nyögő görögök konkrét megsegítése mellett. Sokak szerint egyszerű garanciavállalás már nem is elég, valamiféle pénzalapot kell felajánlani Athén számára, hiszen a görög államnak tavasszal több mint húszmilliárd eurót kell kifizetnie kamatok és adósságtörlesztés formájában.

Felmerült a lehetősége annak is, hogy a görögöket Berlin kétoldalú megállapodás alapján húzza ki a csávából. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Bloomberg értesülése szerint már a részletekről is beszélt a kormányzó kereszténydemokrata párt (CDU) frakcióvezetésével folytatott megbeszélésein. Szóba került, hogy esetleg a KfW német fejlesztési bank adna mentőhitelt a görögöknek. A franciák is érdekeltek lehetnek azonban, mert bankjaiknak nagyok a kinnlevőségei a balkáni országban. Mindazonáltal az uniós fellépés tűnt tegnap este valószínűbbnek – már csak azért is, mert a vezető görög és uniós politikusok ismételten elkötelezték magukat a mellett, hogy a Nemzetközi Valutaalap segítségét nem veszik igénybe.

Egy esetleges görög államcsőd leginkább az európai bankokat sújtaná. Az Athénnal szembeni követelések közel kétharmada, 163 milliárd euró van külföldi, elsősorban euróövezeti pénzintézetek kezében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. A Világbank becslése még ennél is messzebb megy, és 77 százalékra teszi a külföldi hitelezői részesedést – írja a Financial Times Deutschland. Összehasonlításképp: a spanyoloknál 68, a portugáloknál pedig 47 százalékos ez az arány. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adatai szerint 2009-ben a francia hitelintézeteknél 75 milliárd, a németeknél pedig 43,2 milliárd dollárt tett ki az Athénnal szembeni követelésállomány.

Elemzők szerint a bankok ilyen nagy mértékű érintettsége miatt áll fenn a veszélye a görög „kór” tovaterjedésének. Athén fizetésképtelensége esetén a görög üzleten sok pénzt veszítő hitelezők a portugál, spanyol vagy olasz állampapíroktól is igyekeznének hirtelen megszabadulni attól való félelmükben, hogy ismét pórul járnak.

A mai EU-csúcsra készülve szerdán Párizsban igyekezett meggyőzni a befektetőket a görög költségvetési konszolidációs tervekről George Papandreu kormányfő, nem nagy sikerrel. „Eltökélt szándékunk, hogy a takarékossági program minden részletét végrehajtsuk, bármi is lesz ehhez szükséges” – hangsúlyozta a görög kormányfő, miután tárgyalt Nicolas Sarkozy francia államfővel. Luka Katszeli görög gazdasági miniszter egyébként még tegnap is kitartott a mellett, hogy Athén nem számol a többi uniós tagállam segítségével.

Kérdés azonban, nem kezdi-e ki a kormány eltökéltségét a lakossági ellenállás. Ez tegnap utcai zavargásokban és közalkalmazotti sztrájkban is megmutatkozott. Az orvosok, az ápolónők és a tanárok is sztrájkoltak, a rendőrség pedig könnygázt vetett be egy athéni demonstráció szétoszlatására. A görögök esetleges megsegítéséről szóló vad találgatások tegnap a tőzsdei és valutaárfolyamokat is ide-oda rángatták Európában. Reggel és délelőtt inkább pozitív hírek keltek szárnyra a mentőakció kilátásairól, ekkor erősödött az euró, emelkedtek a részvényindexek, és csökkentek az államkötvények hozamfelárai. Kora délutánra azonban világossá vált, hogy mára marad a döntés, ekkor fordított folyamatok indultak el. A Financial Times bloggere szerint az EU akár megerősödve is kikerülhet a görög válságból, amely az integráció további mélyítésére is rákényszerítheti a tagállamokat.

Bajnai levele a huszonheteknek

Az EU új, tízéves gazdasági stratégiájának két pilléren kell nyugodnia: a tagállamok egymásért vállalt szolidaritása és a közös célokat segítő nemzeti felelősségérzetük növelésén – emelte ki Bajnai Gordon miniszterelnök szerdai, a tagországok kormányfőihez írt levelében. Az MTI által ismertetett levelében a kormányfő rámutatott az egységes belső piacban, valamint az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatását szolgáló kohéziós politikában rejlő, még kihasználatlan lehetőségekre, illetve e politikák folytatásának fontosságára. Mint ismert, a közelmúltban több régi tagállam vezetője utalt a felzárkóztatási politika elsorvasztásának lehetőségére. VG

Tegnap pedig már azt is kilátásba helyezte, hogy országa maga is támogatja, hogy az EU találja meg a megfelelő módot a görögök megsegítésére.

Tegnap pedig már azt is kilátásba helyezte, hogy országa maga is támogatja, hogy az EU találja meg a megfelelő módot a görögök megsegítésére.-->