Forrásszűke a nyersanyagoknál

Mobiltelefonok, napelemek, lítiumionos akkumulátorok, optikai szálas kábelek, szintetikus üzemanyagok – mindennapos használati eszközök, a csúcstechnológiai termékek gyártása egyaránt veszélybe kerülhet a nyersanyagpiaci ellátási gondok miatt az EU-ban. Az Európai Bizottság 14 olyan ásványi anyagot és fémet azonosított, amelynek esetében komoly kockázatai vannak az ellátási zavarok kialakulásának. A fő problémát a kereslet rohamos növekedése jelenti, amit a fejlődő országok és az új technológiák egyszerre generálnak. A most közzétett első ilyen jellegű uniós jelentés alapján a bizottság őszre ígéri egy részletes stratégia kidolgozását a nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítására.

A brüsszeli testület által idézett előrejelzések szerint 2030-ra egy sor kritikus nyersanyag esetében több mint háromszorosára nő a globális kereslet a 2006-os szinthez képest. A jelentés osztályozásában azért került a vizsgált 41 nyersanyag közül 14 a „kritikus” kategóriába, mert azok gazdasági jelentősége és ellátási kockázata egyaránt magas. A fő ellátási kockázatot az jelenti, hogy ezeknél az anyagoknál a kitermelés nagy része mindössze néhány országra koncentrálódik.

Miközben Kína, Oroszország, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Brazília több nyersanyag biztosításánál is megkerülhetetlen, a helyzetet sok esetben tovább rontja, hogy a kérdéses anyagok nehezen helyettesíthetők vagy hasznosíthatók újra. Sok feltörekvő gazdaság iparfejlesztési stratégiájában ráadásul fontos szerepet kapnak azok az adóztatási, kereskedelmi és befektetéspolitikai eszközök, amelyek célja az erőforrások kizárólagos használatra való megőrzése.

Az ellátási kockázatok elemzése során a jelentés készítői a már említett tényezők mellett a kitermelő országok gazdasági-politikai stabilitását is vizsgálták. Megpróbálták azonosítani az ún. „környezetvédelmi országkockázatokat” is: a jelenleg még gyenge környezetvédelmi teljesítményt felmutató országok ugyanis a jövőben ilyen jellegű szigorításokkal is akadályozhatják a kitermelést. BÁ

Kobalt: lítiumionos akkumulátorok, szintetikus üzemanyagok

Gallium: vékonyított napelemek, IC, WLED

Germánium: optikai szálak és egyéb optikai technológiák

Indium: kijelzők, vékonyított napelemek

Platinacsoport: katalizátorok, üzemanyagcellák, tengeri sótalanítók

Nióbium: mikrokondenzátorok, vasötvözetek

Ritkaföldfémek: állandó mágnesek, lézertechnológia

Tantál: mikrokondenzátorok, orvosi technológia

Kobalt: lítiumionos akkumulátorok, szintetikus üzemanyagok

Gallium: vékonyított napelemek, IC, WLED

Germánium: optikai szálak és egyéb optikai technológiák

Indium: kijelzők, vékonyított napelemek

Platinacsoport: katalizátorok, üzemanyagcellák, tengeri sótalanítók

Nióbium: mikrokondenzátorok, vasötvözetek

Ritkaföldfémek: állandó mágnesek, lézertechnológia

Tantál: mikrokondenzátorok, orvosi technológia Javaslatok az ellátás biztonságának növelésére A kritikus nyersanyagok listájának ötévenkénti felülvizsgálata, az értékelés során alkalmazott tényezők körének bővítése

Politikai döntések az alapvető nyersanyagokhoz való hozzáférés javítására (a feltárás és a feldolgozással kapcsolatos kutatások ösztönzése, a fejlődő országok segítése)

Politikai döntések a nyersanyagok újrahasznosításának hatékonyabbá tételére

A helyettesítés ösztönzése, főként az erre irányuló kutatások segítésével

A kritikus nyersanyagok általános anyaghatékonyságának javítása (vagyis az egyes termékekhez szükséges nyersanyagok mennyiségének, illetve a gyártási veszteség minimalizálása)

Kritikus nyersanyagok uniós behozatalának biztosítása kereskedelempolitikai eszközökkel: konzultációk és befektetési egyezmények a kitermelő országokkal, az ellátásbiztonság gazdasági jelentőségének tudatosítása a WTO és az OECD keretében-->