Győztek a szabályozás hívei?

Nagy-Britannia el fogja siratni a napot, amikor az EU-ra bízta pénzügyi szektora szabályozását – fogalmazott a BGC Partners brókercég elemzője, David Buik annak kapcsán, hogy az új Európai Bizottságban a volt francia agrárminiszterhez, Michel Barnier-hoz kerülhet az unió belső piacának – és ezzel a pénzügyi szektornak – a felügyelete (VG, november 30., 1. oldal). Ezzel sokak szerint az angolszász modelltől alapjaiban eltérő kontinentális pénzügyi kultúra válhat meghatározóvá a jogszabályalkotásban és -alkalmazásban. Simon Walker, a magántőke-társaságokat tömörítő BVCA vezetője szerint minden érintett aggodalommal szemléli a szigetország brüsszeli pozícióinak gyengülését egy olyan ágazattal kapcsolatban, amely rendkívüli súlyt képvisel a brit gazdaságon belül.

A Barnier jelölése által kavart vihar nem a francia biztos ter-veivel magyarázható, hiszen azok ismertetésétől a hónap közepén esedékes európai parlamenti meghallgatása előtt elzárkózott. E nélkül is látszik azonban, hogy elődjével, az ír Charlie McCreevyvel ellentétben ő nem fog „zsigerből” ellenállni minden, a piac megregulázását célzó törekvésnek, és így tovább csökkenhet az ágazati lobbisták mozgástere a gazdasági válság nyomán esedékes törvénymódosítások kidolgozása során.

A francia biztosjelölt igyekezett csillapítani a brit aggodalmakat, mondván: tisztában van a londoni City jelentőségével, és munkája során a belső piac erősítésére, nem pedig gyengítésére fog törekedni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nagyvállalatok mellett a kkv-k és a polgárok szempontjait is igyekszik majd az eddiginél jobban érvényre juttatni, és London mellett a többi pénzügyi központ – így Párizs és Frankfurt – érdekeire is tekintettel lesz.

A francia elnök nyilatkozatai is jócskán hozzájárultak a kedélyek borzolásához. Nicolas Sarkozy a Le Monde-ban úgy fogalmazott: az európai bizottsági posztokért folytatott lobbizás nagy vesztesei a britek. Mint elmondta, Gordon Brown igyekezett megakadályozni, hogy francia jelölt kerüljön a kulcsfontosságú belső piaci posztra, de Catherine Ashton uniós külképviselői tisztségéért cserébe végül kénytelen volt engedni. Diplomáciai források szerint Barroso azzal próbálta csillapítani a feszültséget, hogy felvetette a pénzügyi szektor kivételét a belső piaci portfólióból – ez azonban Sarkozy ellenállásán zátonyra futott. Egy tegnapi beszédében azt mondta a francia államfő, hogy Barnier kinevezése „az európai gazdasági eszmék érvényesülését fogja segíteni a válság során hitelét vesztett angolszász modellel szemben”.

Nagy-Britanniának a pénzügyi szabályozással kapcsolatos elszigetelődése azonban már a második Barroso-bizottság 2010 eleji hivatalba lépése előtt is érezhető lehet. A pénzügyminiszterek mai brüsszeli ülésének napirendjén szerepel a fő vonalaiban már nyáron kialakított új uniós pénzügyi felügyeleti rendszer véglegesítése. London szerint mind a makro-, mind a három mikroszintű felügyeleti testületről egyhangú szavazásra volna szükség, mivel azok működése sértené a tagállamok pénzügyi szuverenitását. A brüsszeli értelmezés szerint azonban a három mikrofelügyeletről minősített többségi voksolás is elegendő, és miután a többi 26 tagállam támogatja a testületek létrehozását, a terv a britek tiltakozása ellenére is megvalósulhat.

Ugyanakkor kifejezetten európai feladatok is várnak Michel Barnier-ra, és a G20 által előírt szabályozások megszövegezésén is sok múlhat.

Ugyanakkor kifejezetten európai feladatok is várnak Michel Barnier-ra, és a G20 által előírt szabályozások megszövegezésén is sok múlhat. Mérleg Egyetlen kulcsfontosságú gazdasági posztra sem került angolszász politikus a második Barroso-bizottságban – kesergett a Times Online.

Ezzel a liberális gazdaságfilozófia pozíciói is gyengültek, hiszen a belső piacért felelős Michel Barnier mellett a versenypolitikai posztra kiválasztott spanyol Joaquín Almuniától és az agrártárca élére jelölt román Dacian Ciolostól is kevésbé piacbarát hozzáállás várható, mint elődeiktől. Pénzügyi törvények (az EU-ban 2010-ben meghozandó döntések, válogatás) - A fedezeti alapok szigorúbb szabályozása

- A pénzügyi felügyeleti rendszer reformja

- A derivatívák kereskedelmének szabályozása

- A tőkemegfelelési mutatók módosítása

- A Solvency II. direktíva végrehajtási szabályainak megalkotása

- A válságba került bankok kezelésének szabályai

Forrás: VG-gyűjtés-->