Kamatemelés várható - ez olvasható ki Simor indoklásából

A döntésre hosszú vita és mérlegelés után került sor, miután a legfrissebb inflációs jelentést kézhez kapta a monetáris testület. Egy 25 bázispontos csökkentést, kamattartást és 25 bp-os emelést is tárgyalt a tanács – mondta Simor András MNB-elnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón.
Egyik oldalról hosszú idő óta abba az irányba kezdenek menni az inflációs folyamatok, amerre szerették volna – kezdte az indoklást az elnök, a tavalyi áfaemelés hatása kiesett az éves inflációból, ezért a júliusi drágulás kedvezőbb képet mutatott. Az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek ára nem mutatott emelkedést, de a feldolgozatlan élelmiszerek drágultak – emelte ki Simor.

Az éves átlagos inflációt 4,9-ről 4,7-re módosították a szakértők, ám 2011-re és 12-re 3,5 és 3,4 százalékosra emelkedett a prognózis (mintegy fél százalékponttal magasabbra a korábbinál). Az MNB az idei 0,9 százalék után jövőre 2,8, 2012-ben pedig már 3,8 százalékos GDP növekedésre számít legfrissebb inflációs jelentésében.

A monetáris tanács ugyanakkor nagyobb súlyt adott a lefelé mutató kockázatoknak, a többség a fogyasztás és a belső felhasználás lassabb bővülésére számít, ezért az inflációs cél teljesülését valószínűsítik. A testület a nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások lezárásának elhalasztásának nyomán a kockázati megítélésünk romlását látták korábban, amiből az utóbbi időszakban sikerült valamennyit ledolgozni, bár az ország CDS-felára és a devizakötvények hozama nem mérséklődött. Amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy romlanak, akkor szükségessé válhat kamatemelés – jelentette ki Simor András.

Nem teljesül a hiánycél

A Magyar Nemzeti Bank erre az évre 4,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt prognosztizál az új inflációs jelentésben, jövőre 4,1 százalékra, 2012-ben 3,7 százalékra csökkenhet a deficit - mondta Simor András elnök. A májusi előrejelzés erre az évre 4,3-4,5 százalékos, jövőre 3,9, 2012-re 2,9 százalékos deficitet tartalmazott.

Simor András megjegyezte: az idei és a jövő évi államháztartási mérlegnél mind erre az évre, mind jövőre számolt az MNB a pénzintézeti adóval, ugyanakkor a személyi jövedelemadónál csak az eddig törvénybe iktatottakkal.

Az MNB által most közölt 2010. és 2011. évi GDP-előrejelzés (0,9, illetve 2,8 százalék) lényegében megegyezik a Költségvetési Tanács (KT) néhány napja kiadott 1,0, illetve 2,9 százalékos GDP- prognózisával. A két intézmény adata 2012-re már jobban eltér: az MNB 3,8 százalékos, a KT 3,1 százalékos gazdasági növekedést vár.

Egyetértés a kormánnyal

Egyetért azzal, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel korrigálták, de erre hivatkozva nem tartaná jónak a hiánycél megemelését. Kénytelenek voltak a jelenleg törvénybe foglalt adókeretekkel kalkulálni, noha tudják, hogy ez aligha marad fenn a következő évi büdzsében. 2010-ben kis mértékben, 2011-ben nagyobb mértékben lesz hatással a bankadó a GDP-re – derül ki a friss jegybanki prognózisból, amelyet szerdán hoz nyilvánosságra az MNB.

Simor nem kívánta kommentálni a Népszava mai értesülését, mely szerint idő előtt távozna a jegybank éléről, és utóda Auth Henrik lenne.

Elemzői vélemények a magyar piacot övező bizonytalanságra mutattak rá: a gazdasági pálya törékeny, magas a devizaadósok száma, így a kamatcsökkentés esélye minimális.

A Monetáris Tanács hivatalos indoklása

A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB augusztusi „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványát.

A Monetáris Tanács értékelése szerint 2010-ben megkezdődhet a magyar gazdaság recesszióból való kilábalása, de az előrejelzési horizonton a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől, és a munkanélküliségi ráta is magas marad. A Monetáris Tanács megítélése szerint – némileg eltérően az inflációs jelentésben foglaltaktól – a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció a tartósan gyenge belső kereslet miatt megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Az elmúlt hónapokban az ország kockázati megítélése nem követte le a régióban végbement javulást.

A magyar növekedési kilátásokat rövidtávon továbbra is a kedvező nemzetközi konjunktúra és a gyenge belső kereslet kettőssége határozza meg. A növekedés elsődleges forrása a korábban vártnál is élénkebb külső kereslet. A fogyasztás idén még kedvezőtlenül alakul, ami a gyengébb árfolyam miatti magas devizahitel törlesztő-részletekkel és a tartósan magas munkanélküliséggel függ össze. 2011-től már a belső kereslet is hozzájárulhat a növekedéshez, amelyre vonatkozóan azonban a Monetáris Tanács lefelé irányuló kockázatokat lát.

A gyenge belső kereslet árleszorító hatása ellenére megnőtt a kockázata, hogy nem sikerül elérni az inflációs célt. Az elmúlt időszak gyengébb árfolyama, valamint a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése kezdetben elsősorban a maginfláción kívüli tételek áremelkedésében jelentkezhet. Középtávon az élénkülő kereslet mellett a felhalmozódott költségnyomás már a maginflációt is emelheti. A cél teljesülése szempontjából további kockázatot jelent, ha a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.

Az elmúlt hónapokban a globális kockázatvállalási hajlandóság összességében erősödött, ami a régió többi országának kockázati megítélését is javította. Magyarország kockázati felára azonban nem csökkent érdemben. A befektetői bizalom megőrzése szempontjából kulcsfontosságú a Kormány kötelezettségvállalása egy fenntartható költségvetési pálya mellett.

Tekintettel az inflációs folyamatokra és a potenciális szintjétől tartósan elmaradó kibocsátásra a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. Az inflációs folyamatok megítélésében bizonytalanságot jelent, hogy a tartósan alacsony kereslet milyen mértékben fékezi a költségsokkok begyűrűződését. Amennyiben az inflációs kockázatok fennmaradnak, vagy tartósan romlik az ország kockázati megítélése, szükségessé válhat az alapkamat emelése.