Mentőöv Görögországnak
A piacok természetesen kedvezően reagáltak Van Rompuy bejelentésére, de eufóriáról szó sincs, mivel mindenki a mentőakció részleteire kíváncsi. Ahogy egy a Reutersnek nyilatkozó kereskedő fogalmazott: ha a hitelcsomag tele lesz nehezen teljesíthető feltételekkel, akkor az nem oszlatja el a görög papírokkal kapcsolatos aggodalmakat. Mindenesetre tegnap a görög államadósság biztosításának díja (CDS) 7,6 bázisponttal, 332,5-re csökkent, és a többi mediterrán tagállam hasonló mutatói is kedvező irányba mozdultak el. A görög állampapíroknak a német szövetségi kötvényekhez viszonyított felára a bejelentés után 10 ponttal, 266-ra esett – ez azonban még mindig magasabb volt a kereskedés kezdetén elért 252 pontnál (Akkor a mentőcsomag körvonalazódására vonatkozó hírek váltottak ki általános derűlátást a piacon.)
A mentőcsomag nagyságáról és összetételéről sem Van Rompuy, sem más uniós vezetők nem nyilatkoztak. A Bloomberg diplomáciai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy szóba került egy európai szintű hitelmechanizmus kialakítása Görögország számára, amelyhez a tagállamok nemzetgazdaságuk súlyával arányosan járulnának hozzá; európai kötvénykibocsátás azonban egyelőre nincs napirenden. A politikai egyezségben szerepel az is, hogy az unió az eddiginél szigorúbban fogja ellenőrizni a görög fiskális konszolidációs lépéseket.
Görögországnak az idén öszszesen 53 milliárd euró értékű lejáró adósság refinanszírozását kell megoldania, ezzel 290 milliárd euró fölé duzzadhat az adósságállománya. Donald Tusk lengyel miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az euróövezet történetének első fiskális mentőakciója minden bizonnyal önkéntesen nyújtott kétoldalú kölcsönök formájában valósul meg, és ezek biztosításában az euróövezet tagállamainak kell oroszlánrészt vállalniuk. Elemzők szerint főként Német- és Franciaország lesz hajlandó a zsebébe nyúlni, már csak azért is, mert az ottani kereskedelmi bankoknak vannak a legnagyobb összegű kinnlevőségeik Görögországban. A többi meghatározó európai gazdaság – legyen szó az euróövezeten belüli Spanyol- és Olaszországról vagy az azon kívüli Nagy-Britanniáról – nincs olyan pénzügyi helyzetben, hogy komolyabban segíteni tudjon. A részleteket a hétfőn esedékes pénzügyminiszteri ülésen dolgozzák ki.
A német támogatás mikéntjével kapcsolatban tegnap annyi vált ismertté, hogy abban mindenképpen kulcsszerepet kap az állami tulajdonú KfW fejlesztési bank. A kormánykoalíció vezetői által vizsgált lehetőségek egyike az, hogy a KfW kötvényeket bocsát ki, és az azokból befolyó összegből görög állampapírokat vásárol; a másik pedig az, hogy a fejlesztési intézet garanciát vállal német kereskedelmi bankok görög kötvényvásárlásaira.
Papandreu eközben megerősítette: nem kívánnak az IMF-hez fordulni kölcsönért. Mint mondta, a kormány végrehajt minden szükséges megszorítást, ugyanakkor az országa ellen folyó „spekulatív támadások” megfékezése egész Európa ügye. VG
Sztrájkoltak a görög polgárok
Korántsem teljes részvétel és csekély lakossági támogatottság mellett zajlott szerdán az a 24 órás sztrájk, amelyet a félmillió görög közalkalmazottat képviselő ADEDY szakszervezet hirdetett meg. Iliasz Iliopulosz főtitkár szerint a tagság hetven százaléka nem vette fel a munkát, ugyanakkor a parlament előtt rendezett szakszervezeti tüntetésen csak mintegy ötezren voltak jelen, és a hírügynökségi jelentések szerint számos minisztériumi dolgozó és tanár is felvette a munkát.Az ADEDY a közszférában tervezett bér- és nyugdíjbefagyasztás visszavonását követeli, és ennek alátámasztására várhatóan a magánszektor dolgozóit képviselő GSEE által február 24-ére tervezett általános sztrájkhoz is csatlakozni fog.
Az ADEDY a közszférában tervezett bér- és nyugdíjbefagyasztás visszavonását követeli, és ennek alátámasztására várhatóan a magánszektor dolgozóit képviselő GSEE által február 24-ére tervezett általános sztrájkhoz is csatlakozni fog. Hispánia helyzete stabilabb Portugália és még inkább Spanyolország esetében elhanyagolhatónak látjuk a likviditási kockázatokat – közölte a Moody’s.
A hitelminősítő cég szerint Madrid és Lisszabon fiskális helyzete és az államadósság összetétele nem hasonlítható össze azzal, amiben Athén van. A legnagyobb portugál ellenzéki pártot, a PSD-t irányító Manuela Ferreira Leite eközben bejelentette: képviselőik tartózkodással fognak hozzájárulni az idei költségvetés elfogadásához, mert egyetértenek a kisebbségi szocialista kormánnyal abban, hogy az ország nemzetközi hitelképessége múlik a deficit egy százalékpontnyi csökkentését előirányzó büdzsén.
A költségvetés végszavazását március 12-ére tűzték ki a lisszaboni parlamentben.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.