Két fronton is dúl a Matolcsy-Simor csörte

A Monetáris Tanács értékelése szerint az előrejelzési horizonton folytatódhat a gazdaság kilábalása a recesszióból, a kibocsátás ugyanakkor mindvégig elmarad potenciális szintjétől.

A gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt rövid távon az infláció emelkedése várható. Az infláció változatlan monetáris kondíciók mellett tartósan meghaladhatja a 3 százalékos célt. A Monetáris Tanács megítélése szerint fennáll továbbá annak a veszélye, hogy a tartósan cél feletti infláció miatt az inflációs várakozások emelkedésnek indulnak, és a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak.

A várható gazdasági bővülés ütemét 1,1 százalékosra becsüli a jegybank 2010-ben. A hétfőn közölt adat magasabb a korábbi, augusztusi előrejelzésnél, mely csupán még 0,9 százalékos növekedést irányozott elő.

A 2011-es és 2012-es évre vonatkozó növekedési előrejelzését is megemelte az MNB. 2011-ben 3,1 százalékos, 2012-ben pedig 4,0 százalékos növekedést vár, szemben az augusztusi 2,8 százalékos, és 3,8 százalékos adatokkal.

Az idei és jövő évi inflációs előrejelzését is megemelte a Nemzeti Bank. Augusztusban még 4,7 százalékos fogyasztói árindex emelkedést várt a jegybank szemben a hétfőn közzétett 4,9 százalékos adattal. A 2011-re vonatkozó adat esetében is hasonlóan lépett az MNB, a novemberi előrejelzés szerint 4,0 százalékos infláció várható jövőre, az augusztusi 3,5 százalékos várakozás helyett.

A monetáris tanács csaknem egyhangúlag döntött az alapkamat 25 bázispontos emeléséről 5,50 százalékra - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

A jegybank elnöke elmondta: a tanács előtt 25 bázispontos kamatemelési, illetve az 5,25 százalékos kamat tartására vonatkozó javaslat volt, a döntés értelmében az alapkamat 5,50 százalékra nőtt.

Utoljára 2008 októberében emelt kamatot a monetáris tanács - jelezte az MNB elnöke.

A magyar gazdaság növekedését továbbra is az erős külső keresletre támaszkodó ipari értékesítések vezetik. Az exportáló ágazatok munkaerő iránti kereslete erősödött, aminek következtében a foglalkoztatás is emelkedésnek indult. 2011 során a belső kereslet élénkülése is megkezdődhet. A háztartások fogyasztása a személyi jövedelemadó-kiengedésnek és a javuló foglalkoztatási helyzetnek köszönhetően élénkülhet. A beruházásokat várhatóan növelik a feldolgozóipart érintő, a múltban eldöntött egyedi ügyletek, ugyanakkor az ágazati adók kivetése miatt bizonytalanabbá váló üzleti környezet a beruházási aktivitást visszafogja - áll a Monetáris Tanács közleményében.

Némi meglepetésre emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács

Az elmúlt időszakban beérkezett adatok megerősítik, hogy a gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség továbbra is fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. Az árfolyam nyári gyengülése a korábban vártnál kisebb mértékben jelent meg az inflációban. A laza munkapiac lehetővé teszi, hogy a vállalatok visszafogott bérezéssel és ne áraik emelésével állítsák helyre profitabilitásukat. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik. A nyers élelmiszerárak széles körben megfigyelhető emelkedése begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek áraiba. Az ágazati különadók részleges áthárítása további inflációs nyomást jelenthet. Mindezek eredőjeként változatlan monetáris kondíciók mellett az infláció 2011-ben jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, és 2012-ben is a cél fölött alakulhat.

A kamatemelés sem segített a forinton

A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy az átmeneti árszintnövelő hatások ellenére az árazási és bérezési döntések a még mindig jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a laza munkapiaci kondíciókkal összhangban alakuljanak.

Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése romlott, ami részben a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenéséhez, részben országspecifikus tényezőkhöz - ezen belül is leginkább a gazdasági környezet kiszámíthatóságának csökkenéséhez - köthető.  Utóbbit jelzi, hogy október közepétől kockázati feláraink nagyobb mértékben emelkedtek, mint más, hasonló kockázatú országokban.

A Monetáris Tanács a 3 százalékos célt tartósan meghaladó inflációra, illetve a felfelé mutató inflációs kockázatokra tekintettel az alapkamat emelése mellett döntött. Az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség.

A forint 281,2 forint körül mozgott az euróval szemben a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése előtt. A Monetáris Tanács 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot 5,5 százalékra: a kamatkondíció megváltoztatása után a forint 280 alá erősödött az euróval szemben. Azonban a hullám átmeneti volt, és percek alatt visszakerült a 280-281 közötti sávba a hazai deviza.

A forint zuhanni kezdett 15 óra után: 282,28-as szintig esett a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, majd 282,8-as szint állította meg a gyengülést.

A pénztártagok teljes tagi vagyonának visszaáramlása 5-6 százalékos államháztartási többletet eredményezhet jövőre - válaszolta újságírói kérdésre Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfői sajtótájékoztatóján, arra utalva, hogy az érvényes statisztikai szabályok szerint az államháztartásban az adott évben kell elszámolni a vagyonmozgást.

A jegybank elnöke elmondta: az új inflációs jelentés egy hete gyakorlatilag lezárult, így abban még a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 500 milliárd forintot meghaladó magánnyugdíjpénztári vagyon visszaáramlásával számolt az MNB stábja, s annak alapján a jövő évi államháztartási hiány bőven a 3 százalékos hiánycélon belül alakul.

Az azóta nyilvánosságra került javaslatok hatását még nem tudták figyelembe venni a jelentés összeállítói - tette hozzá.

Matolcsy és Simor csatája

Simor András szerint a jegybanktörvény változtatása indokolatlan, Matolcsy György szerint pedig a jegybanki alapkamat mai változtatása volt indokolatlan.

Simor levele Matolcsynak: indokolatlan a változtatás

„A Magyar Nemzeti Bank álláspontja szerint a jegybanki alapvető feladatok, ezen belül pedig a monetáris politika vonatkozásában legfőbb döntéshozó szerve tagjainak megválasztására vonatkozó jelenlegi szabályok minden szempontból megfelelőek és eleget tesznek a közfeladat hatékony ellátására vonatkozó követelményeknek. Véleményünk szerint tehát indokolatlan az Önök által most javasolt változtatás.”

„Mivel a monetáris politika hitelességét leghatékonyabban egy stabil intézményi környezetben és jogi keretek között tevékenykedő jegybank tudja megvalósítani, így megítélésünk szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB törvény javasolt módosítása a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit megváltoztatja.”

Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter szerint az MNB kamatemelése indokolatlan

A kormány nem ért egyet a jegybank kamatemelésével, mert ezt a magyar gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolja.

A 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az alapkamat emelését. A jövő évre tervezett 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális, azzal 2011-ben is az EU 27-ek ötödik legalacsonyabb deficitjével számol Magyarország.  Egyúttal Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken.

Elemzői komment

Az MNB már most novemberben arra kényszerült, hogy negyed százalékponttal növelje az alapkamatot, ami könnyen lehet, hogy csak az első lépés volt a kamatemelési ciklusban - áll Orosz Dánielnek, az AXA csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatójának a mai kamatdöntést elemző kommentárjában.

Kommentár: az üzleti környezet egyre kiszámíthatatlanabb Magyarországon

Folytatva a felsorolást elmondhatjuk, hogy a Fitch és a Moody’s bármikor leminősítheti hazánkat, miközben az ír adósságválság már így is igen borússá tette a nemzetközi hangulatot. Nem beszélve arról, hogy a hazai pénzügyi instrumentumokra gyakorolt nyomást csak tovább fokozhatta a magánnyugdíjpénztári vagyon tervezett államháztartásba való becsatornázása.

Kormány vs MNB - sokadik fejezet

Mai hír, hogy a kormány szeretné a jövő évi inflációs cél emelését elérni, 3,5 százalékra. Az inflációs cél meghatározása a jegybank legfőbb feladata, abba a kormánynak beleszólása nincs. A jövő év márciusában azonban a Monetáris Tanács négy tagjának lejár a mandátuma, és a helyükre - egy már elkészült törvénymódosítással -  a kormány jelölhet tagokat, így közvetve a lehetősége lesz a monetáris döntések befolyásolására.

A 2011-es költségvetési törvényjavaslat egyik mellékletében olvasható kitekintésben 3,5 százalék körüli inflációs előrejelzések vannak 2014-ig bezárólag. A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium pedig pár hete egy Brüsszelnek elküldendő, tízéves távlatban gondolkodó dokumentumban még egyértelműbbé tette, mit is szeretne. Az új kormány intézkedései nélkül kalkulált alappálya a mostani inflációs célnak megfelelően háromszázalékos fogyasztóiár-indexet vetít előre, azonban a kormány lépéseit és terveit magában foglaló – úgynevezett normatív – pálya 3,5 százalék körüli számokat szerepeltet a 2015-ig. 

Meglepetés az emelés

Hét nagy londoni befektetési és elemző ház - Morgan Stanley, Goldman Sachs, Barclays Capital, 4cast, BNP Paribas, TD Securities, JP Morgan - közül három látott esélyt arra, hogy a magyar jegybank még az idén, akár már hétfőn (4cast) kamatot emelhet, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.

A Reuters elemzői konszenzusa már és a hátralevő egy hónapra is tartást valószínűsített. Az 21 elemzőből 20 a kamat tartását prognosztizálta, egy közgazdász valószínűsített emelést.