Mostohagyerek marad a k+f?

Nagy felzúdulást váltott ki kutatás-fejlesztési és innovációs körökben a hír, hogy a kormány 16 milliárd forint még nem folyósított támogatást zárolt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál. A Magyar Közlöny 2010. évi 105. számában (IX. Határozatok tára, 6. pont) bejelentett döntés szerint a „szerződésállományt át kell tekinteni, a rendelkezésre álló forrásokat úgy kell átcsoportosítani, hogy jelentős megtakarítás legyen elérhető”. A kormány részéről Cséfalvay Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára lapunknak azt hangsúlyozta: „ez a zárolás abszolút nem jelenti azt, hogy a kormány ne tartaná fontosnak a kutatás-fejlesztést és az innovációt”.

„Érthetetlen és elfogadhatatlan; Magyarország ezzel a döntéssel visszafordult az innováció, a fejlődés útjáról” – így kommentálta a kormány lépését Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Sajnálatosnak minősítette, hogy a döntés meghozatala előtt semmiféle egyeztetés nem történt az innováció szakembereivel és civil szereplőivel. „Az évek során államháztartási egyensúlyteremtés és deficitcsökkentés címén, »úgyis megmaradt volna« hivatkozással, eddig összesen mintegy 50 milliárd forintot vontak el a kormányok hasonló módon az innovációs alapból” – számolta össze a 2005-től működő alap korábbi „veszteségeit” Szabó Gábor. Ráadásul ennek a döntésnek szerinte súlyos következménye lehet a jövőre nézve: a versenyképesség szempontjából kritikus időszakban legalább egy év kimarad az innovációs láncból, nem fizetnek ki elnyert támogatásokat, és nem írnak ki új pályázatokat.

Az állam és a vállalkozói szféra között létrejött megállapodás egyoldalú felrúgását jelenti a 16 milliárd forint összegű, még nem folyósított támogatás zárolása, vagyis rossz üzenet a döntés – kommentálta a bejelentést Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap az állami és vállalkozói oldal megállapodásának eredményeként jött létre, és ez az egyezség arra is kiterjedt, hogy amennyit befizetnek a vállalkozások, ugyanannyival járul hozzá az alaphoz az állam. Az elmúlt években ennél kevesebbet fizetett be az alapba az állam, de a 16 milliárd visszatartása katasztrofális következmények-kel járhat a kis- és középvállalkozások számára.

„Sajnos a Fidesz-kormány is követi elődei példáját, és ha Magyarországon mindkét politikai oldal deklaráltan innovációellenes intézkedéseket hoz, akkor itt sosem lesz kilábalás” – állapította meg Kálmán János innovációs szakértő. Ráadásul szerinte ennek a döntésnek a külvilág felé is rossz az üzenete, mert azt mutatja, hogy „mi, magyarok még mindig a tűzoltással vagyunk elfoglalva”, miközben a világ nagy része már halad előre az innováció útján.

„A kormány első akciótervében szerepel a kölcsönös felelősségvállalás, az egyensúly védelme és az is, hogy saját hatáskörben a kormány mintegy 120 milliárd forint megtakarítással számol, ennek része ez a 16 milliárd forint is” – mutatta be a döntés hátterét a kormány részéről Cséfalvay Zoltán. „Ez a bennmaradt összeg a még meg nem hirdetett pályázatokat érinti, mást nem” – mondta, s kérdésünkre megerősítette, hogy az idén már nem fognak új pályázatokat kiírni. A kormány gazdasági programjának lényeges eleme a kutatás-fejlesztés és az innováció, ez utóbbin belül a kreatív iparágak ösztönzése.

Az államtitkár ugyanakkor azt is értésre adta, hogy az egész állami kutatás-fejlesztési és innovációs finanszírozási rendszer logikáját, működtetését és intézményi kereteit szükséges áttekinteni. Szerinte eddig az adóforintok felhasználása ezen a területen nem volt elég hatékony. Egy hatékony rendszert szeretnének kialakítani, olyat, amelyik az innovációt és a vállalkozásokat összeköti, és amelyben a magánszféra legalább fele-fele arányban részt vállal a finanszírozásból. „Egy ilyen alapnak nem az a feladata, hogy különböző kutatóintézeteket direkt módon finanszírozzon, sokkal inkább az, hogy eljusson a vállalkozásig az innováció, mert ebből lesz gazdasági növekedés” – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán. Mivel a kutatás egyre inkább nemzetközi tevékenység, sokkal erőteljesebben szeretnék beépíteni a jól működő nemzetközi hálózatokba a magyar innovációs tevékenységet, a vállalkozásokat.