Orbán adóforradalmat ígért

Választási győzelme utáni első sajtótájékoztatójának legkeményebb mondatával Orbán Viktor a jegybank elnökének, Simor Andrásnak üzent. Ugyanis a Fidesz elnöke szerint az MNB ezentúl nem lehet majd „offshore lovagok szálláshelye”, mert „büszkék szeretnénk lenni a vezetőire”. Nem mondta ki Simor András jegybankelnök nevét, de egyértelművé tette, hogy az offshore cégügyei miatt korábban sok kritikát kapott bankárt az új kormány nem szívesen látja a monetáris hatóság élén. Orbán Viktor úgy fogalmazott: megvizsgálják, hogy a jegybank és a pénzügyi felügyelet jól végzi-e a dolgát, és utalt arra, hogy változhatnak az ezekről az intézményekről szóló törvények.

„Adóforradalom lesz” – szögezte le a Fidesz elnöke szintén tegnapi tájékoztatója során, azt azonban nem részletezte, hogy konkrétan milyen adókat csökkentenének még az idén. Annyit mindenesetre elárult: az új adórendszerbe a családi elem 2010-ben még nem kerülhet be, erre legkorábban jövő év januárjától lehet számítani. Sürgős feladatnak nevezte ugyanakkor az adóelkerülés megakadályozását, erre szerinte az lehet az egyik megoldás, ha egy átlagos adóbevallás – méretét tekintve – elfér egy söralátéten.

„A probléma az, hogy az ország nyakig úszik az adósságban, és ilyen körülmények között lehetetlen egy nulla hiánnyal működő költségvetést előállítani” – fogalmazott Orbán Viktor. Visszatérő kérdés volt a sajtótájékoztatón az is, hogy mit fog kezdeni a Fidesz a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval kötött, az ország finanszírozását segítő megállapodásokkal. Szerinte ezekről a kérdésekről csak az után lehet beszélni, ha látják a pontos számokat. „Sem az IMF, sem az EU nem a főnököm. A tárgyalásnak nem az a célja, hogy diktátumokat hallgassunk meg, hanem az a dolgunk, hogy legyen egy olyan tervünk, amihez meg tudjuk nyerni szövetségesnek a Magyarországnak hitelt nyújtó nemzetközi szervezeteket” – hangsúlyozta. A Fidesz elnöke emlékeztetett rá: még zajlik a gazdasági tényfeltáró bizottság munkája, amelynek feladata az ország valós pénzügyi és gazdasági helyzetének megállapítása. Ha ez a munka befejeződik, akkor egy három blokkból álló tervet nyújtanak be: az első az adórendszer változtatásáról fog szólni, a második a bürokrácia elleni átfogó támadási terv, a harmadik pedig az önkormányzatokkal való együttműködés lesz.

Orbán Viktor szerint közösségépítő kormányzásra van szükség, ezért öt nemzeti ügyben nemzeti konzultációkat tartanak a következő két-három hétben: a rend, a gazdaság, az egészségügy, a szociális biztonság és demokrácia területén. „Vasárnap a magyarok megdöntöttek és megbuktattak egy politikai és gazdasági rendszert, és úgy döntöttek, hogy helyette megalakítanak egy újat, a nemzeti együttműködés rendszerét” – értékelt Orbán Viktor. Hozzátette: először a gazdaságot és közbiztonságot teszik rendbe, semmilyen gyors alkotmányos átrendezésre nem kell számítani. Két hete a választók tiszteletére, tegnap már a köztársasági elnökre hivatkozva hárította el leendő kormányának összetételére vonatkozó kérdést. Hozzátette: néhány név már van a fejében. „Az ellenzék is a nemzet része, ezért elegáns alkotmányjogi elbánásban lesz része, de sajnos az aggályokat nem tudjuk figyelembe venni, tekintettel a mögöttünk hagyott 30-40 évre” – fogalmazott egyértelműen Orbán Viktor.

Az MSZP szerint a Fidesz elnökének ígéretével ellentétben „hétfőn nem ébredtünk sem új országra, sem új Orbán Viktorra”. Budai Bernadett azt mondta: ennél jóval többet vár Magyarország attól a politikustól, aki ilyen erős felhatalmazást csikart ki az ígéreteivel a választóktól. A szocialista párt szóvivője szerint az adócsökkentésről például két percen belül kimondta azt is, hogy lesz, meg azt is, hogy most nem lehet. „Orbán Viktor nem volt rest újra nekirontani a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének, személyén keresztül kérdőjelezve meg a jegybank függetlenségét. Ez a támadó fellépés rossz hatással lehet a forint árfolyamára is” – mondta Budai Bernadett. VM

A PSZÁF és az MNB összevonásával kapcsolatban sem kívánt nyilatkozni az elnök, csak annyit mondott, hogy ennek kapcsán lefolytattak az előző kormánynyal megbeszéléseket, de szükség esetén az új kormánnyal is megteszik ezt.

A PSZÁF és az MNB összevonásával kapcsolatban sem kívánt nyilatkozni az elnök, csak annyit mondott, hogy ennek kapcsán lefolytattak az előző kormánynyal megbeszéléseket, de szükség esetén az új kormánnyal is megteszik ezt. Ezt írta a külföldi sajtó a magyar parlamenti választásokról s a lehetséges következményekről Financial Times

A brit üzleti napilap beszámolója szerint a befektetők reménykedtek a Fidesz fölényes győzelmében, amely erős mandátumot ad majd átfogó reformok végrehajtására, köztük a helyi szintű bürokrácia mérséklésére. Miközben azonban Orbán heves kommunistaellenessége mit sem halványult a szovjet csapatok távozását sürgető, 1989-es beszéde óta, pártja nézetei egyéb területeken nehezen írhatók körül. A lap Szabados Krisztiánt, a Political Capital elemzőjét idézi, aki szerint a Fidesz tele van tervekkel, de nem igazán van koherens fiskális és gazdasági stratégiája. A Financial Times megemlíti, hogy maga Orbán a választásokat megelőzően kerülte a terveit firtató újságírói kérdések megválaszolását, és idézi Csaba Lászlót, a Közép-európai Egyetem közgazdászát, aki szerint a leendő kormányfő megtanult élni egy olyan befektetői környezetben, amely bizalmatlan vele szemben, és amelynek meg kell nyernie a bizalmát. A lap szerint mindenesetre az adócsökkentésre és a tíz év alatt egymillió munkahely létrehozására vonatkozó tervek végrehajtásának komoly költségvetési korlátai lesznek.

Handelsblatt

Az lesz a mindent eldöntő kérdés: vajon Orbán konzekvensen használja-e fel új hatalmát? A német üzleti körök lapja példaként említi, hogy ha a döntéseket a jövőben kizárólag a központi kormány hozza meg Budapesten, akkor ez a döntési folyamatok és különösen a gazdaság szempontjából káros lesz. A Handelsblatt megemlíti, hogy Orbán világossá tette: a külföldi befektetők az energiaellátásban vagy a pénzügyekben nehezebb feltételekkel szembesülhetnek. Izgalmas kérdés, vajon Orbán valóban keményebb beavatkozásokat enged-e meg magának ezeken területeken. Magyarország nehéz gazdasági helyzetét tekintve elmondható, Orbán nem engedheti meg magának, hogy újabb konfliktusokat provokáljon. A Handelsblatt szerint józan észre és visszafogottságra van szükség Orbán részéről a kisebbségek kérdésében is, hiszen a kettős állampolgárság különösen Szlovákia és Románia számára jelenthet sértést. A lap szerint jobb lenne, ha Orbán elállna ettől a tervtől.

AFP

A francia hírügynökség a kétharmados többség nyújtotta lehetőségek ismertetésével kezdi beszámolóját: a Fidesz módosíthatja az alkotmányt, megváltoztathatja a választási és a médiatörvényt, csökkentheti az önkormányzatok és a parlamenti képviselők számát, illetve a határon túli magyarok számára kedvező módon alakíthatja át a kettős állampolgárság rendszerét. Az adócsökkentési és állásteremtési tervekre utalva a hírügynökség megjegyzi, hogy a recesszióból éppen csak kilábaló országban az új kormánynak csak korlátozott mozgástere lesz. Az AFP a Goldman Sachs jóslatát idézi, amely szerint a Fidesz végül meg fog állapodni az IMF-fel egy új stabilizálási programról, és hozzáteszi: az újabb megszorítások nagyon gyorsan megkeseríthetik a földcsuszamlásszerű győzelmet.

Der Standard

Az osztrák napilap a magyar választásokról szóló összefoglalójában kiemeli, hogy ugyan a Fidesz adócsökkentéseket ígért a választási kampányban, költségvetési mozgástere igencsak korlátozott. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy a gyors kormányalakításnak és a határozott reformelkötelezettségnek pozitív üzenete lehet a piacok, illetve az IMF és az Európai Unió irányába. Kiemeli, hogy Martonyi János megnevezése külügyminiszterként folyamatosságot és stabilitást sugároz a magyar külkapcsolatokban.

Le Monde

A francia lap elemzésében úgy látja, az MSZP a jelen helyzetben nem egy politikai erőt képvisel, hanem egy kettős szimbólum bukását. Az MSZP és volt koalíciós társa, az SZDSZ együtt azt a baloldalt jelenti, amely a kommunista örökség túlélését és a multinacionális vállalatok túlzott térnyerését szimbolizálta. A Le Monde így a tegnapi választás eredményét történelminek tekinti, amely a határon túli magyarok képviselete mellett nemzeti fordulatot is kifejez. A lap a Jobbik térnyerésével kapcsolatban megjegyzi, hogy az Orbán-kormánynak erős belügyminisztert kell kineveznie, és meg kell erősítenie a rendőrséget az ország elhagyatottabb területein, így javítva a szélsőjobboldali párt által kifogásolt közbiztonságot.

The New York Times

Az amerikai lap magyarországi választásokról szóló beszámolója ismerteti a Fidesz-kétharmad nyújtotta lehetőségeket, leszögezve ugyanakkor, hogy az ország gazdasági helyzete szűkíti a kormány mozgási lehetőségét. A lapnak Gyulai Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a Jobbik ebben a helyzetben bizonyára hangosabban szólal majd meg, de az akaratát a hatalmas Fidesz-többség miatt nem tudja majd hatékonyan érvényesíteni. A lap úgy látja, az erős felhatalmazás lehetővé teszi Orbán számára, hogy csökkentse a bürokráciát, állampolgárságot adjon a határon túli magyaroknak, és felére csökkentse a parlamenti képviselők számát. A leendő kormány már jelezte, hogy tárgyalna az IMF-fel a jelenlegi, 3,8 százalékosra célzott költségvetési hiánycél megemeléséről. A szerkesztő hozzáteszi: a gazdaság jelenlegi állapota vélhetően nem engedi meg, hogy az Orbán-kormány jelentősen eltérjen a valutaalap által korábban előírt megszorító intézkedésektől.-->