BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Róna Péter: Szükségünk lesz az IMF jóindulatára

Az új Széchenyi Tervet üdvözli, a Valutalappal és az EU-val folytatott tárgyalások félbeszakadása miatt viszont aggódik Róna Péter közgazdász, aki a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának nyilatkozott csütörtök este. Korábban más közgazdászok is elemezték a helyzetet a Közbeszéd stúdiójában, véleményük sok esetben és számos hangsúlyban eltér egymástól.

Üdvözlöm, helyes lépés - így jellemezte röviden az Orbán-kormány által bejelentett második Széchenyi Tervet Róna Péter közgazdász a Közbeszédben. Hozzátette: régóta nyilvánvaló, hogy a hazai kis- és középvállalatok felkarolása és buzdítása a kiút a jelenlegi válságból. "Minden olyan terv és elképzelés, ami ezt előmozdítja, szerencsés" - mondta a szakember.

Szükségünk lesz a jóindulatra 

Az IMF és az EU-tárgyalások kapcsán ugyanakkor kritizálta a kormányt. "Nem tartom helyesnek, hogy megszakították és ahogy megszakították a tárgyalásokat az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. Ennek nincs értelme. Vannak nézetkülönbözetek, vannak megoldandó problémák, de nem kell sem az EU-ból sem a Valutaalapból mumust csinálni. Komoly problémáink vannak a nemzetgazdaság területén, nem lesz könnyű a kilábalás, minden jóindulatra és segítségre szükségünk lesz" - érvelt Róna Péter.

Mást akar tőlünk az EU és mást az IMF

Az Európai Unió elsősorban amiatt aggódik, hogy Magyarország hatodik éve van folyamatosan ún. túlzott deficiteljárás alatt. Ha 2011-ben sem sikerülne a költségvetési hiányt a bruttó hazai össztermék, a GDP három százaléka alá vinnünk, akkor az Unió - a jelenleg érvényes szabályok szerint - kénytelen lenne megvonni Magyarországtól a közösségi támogatásokat. Ezzel például megoldhatatlanná válna a kormányzat azon terve is, hogy a Széchenyi Terv érdekében átcsoportosítja az uniós forrásokat - érvelt Róna Péter.

Azzal kapcsolatban, hogy az IMF hitelmegállapodás kapcsán milyen gazdasági mutatókat kérhet jogosan a Valutaalap hazánktól, a szakember úgy látja: amíg vissza nem fizetjük a hitelt, addig a pénzügyi szervezetnek joga van a 2008-ban vállalt mutatók teljesítését ellenőrizni.

Úgy látja: jogosan kérdezhettek rá a legutóbbi tárgyaláson a jövő évi költségvetés sarokszámaira, illetve arra is, hogy miként teljesítjük idén a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, mivel számításaik szerint  három tized százalék ebből nehezen lesz teljesíthető (Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Duna Televízió szerda esti adásában beszélt arról, miért nem kíván és nem tud egyelőre költségvetési sarokszámokat  közölni a kormány - a szerk.).
 
Nem a Valutaalap rugalmatlan, hanem az uniós cipő szorít?

Róna Péter - reagálva a Valutaalap rugalmatlanságát bíráló nemzetközi véleményekre - kijelentette: esetünkben a rugalmatlanság nem a Valutaalaptól jön, hanem abból fakad hogy Magyarországnak jövőre mindenképpen teljesíteni kell a három százalékos hiánycélt az uniós szabályok miatt. Ahhoz pedig, hogy ezt hitelt érdemlően hozhassuk jövőre, idén tudnunk kell tartani a 3,8 százalékot.  "Az IMF nem ragaszkodik sem a háromhoz, sem a 3,8 százalékhoz. De ha az EU a támogatások visszavonására kényszerül, mert nem hoztuk a három százalékot, akkor az egész dolog borul" - fejtette ki álláspontját Róna Péter a Duna Televízióban. 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.