Szegényeket sújtó zöldülés
Az emissziókereskedelem általános árnövelő hatása mellett ugyanakkor egy sor egyéb klímavédelmi kezdeményezés is hasonló eredménnyel járhat. Magyarországon is működik például az ún. kötelező betáplálás rendszere, ez azt jelenti, hogy a megújulóforrásból származó áramot hatósági áron kötelesek átvenni a szolgáltatók. A King Baudouin Foundation jelentése szerint Németországban ez a rendszer évente átlagosan 36 euróval növelheti egy háromtagú háztartás energiaköltségét. Hazánkban a probléma egyelőre kevésbé jelentős, hiszen az áramtermelésen belül az öt százalékot sem éri el a megújulók aránya – mondta el lapunknak Ürge-Vorsatz Diana, a CEU éghajlat-változási és fenntartható energiapolitikai központjának igazgatója.
Ezzel együtt a magyar szakértő is úgy látja, hogy az uniós klímavédelmi célok megvalósulása esetén hazánk az energiaszegénység súlyosbodását különösen megszenvedő országok közé tartozna. Szerinte azonban ez „ügyes” politikával elkerülhető. A megoldás kulcsa az lehet, hogy a klímapolitika ne csak adókkal operáljon, hanem állami segítséggel ösztönözze az energiahatékonyságot javító hosszú távú befektetéseket. A szakértő utalt rá, hogy Magyarországon a szén-dioxid-kibocsátás fele az épületekből származik, legnagyobbrészt a fűtésből. Márpedig ez megfelelő szigeteléssel teljesen megszüntethető lenne, miközben a fűtési költségek is jelentősen csökkennének. A jelenlegi gondokat jól mutatja a CEU és a Védegylet tanulmányának azon megállapítása, hogy a magyar lakások egy négyzetméterre jutó fajlagos energiafogyasztása a harmadik legmagasabb az Európai Unióban, és hazánk az egyetlen tagállam, ahol a fűtési energiahatékonysági index csökkent az elmúlt években. A lakások mintegy negyedében küszködnek nedves falakkal, penésszel, beázással.
Így aztán az sem csoda, hogy a magyar lakosság 15 százaléka saját bevallása szerint nem képes a lakását megfelelő hőmérsékletre felfűteni, és európai összehasonlításban kiemelkedően magas a közüzemi számláival krónikus tartozást felhalmozott háztartások 18 százalékos aránya. Egy átfogó épületszigetelési program nemcsak ezeken a mutatókon javíthat, de „mellékesen” negyedmillió új munkahelyet is létrehozhat, és 40 százalékkal csökkentheti a földgázimportot – tette hozzá Ürge-Vorsatz Diana.
A legkiszolgáltatottabb háztartások számára némi könynyebbséget hozhat az EU áram- és gázpiaci direktíváinak tavalyi felülvizsgálata, amely szerint a tagállamoknak egyértelműen meg kell határozniuk a „sérülékeny” fogyasztók körét (például az energiaszegénységi mutatók alapján), és meg kell tiltaniuk azok lekapcsolását a hálózatokról. A jogszabályt a tagállamoknak jövő márciusig kell átültetniük saját jogrendjükbe. A fenntartható ener-giáért küzdő civilszervezetek nemzetközi hálózatának európai tagozata (INFORSE-Europe) ugyanakkor nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy ez csak rövid távú megoldást jelent. Állásfoglalásukban a civilek nemcsak energiahatékonysági, de szociális programokat is sürgettek a szerintük is elsősorban Közép-Európában növekvő energiaszegénység problémájának kezelésére.
Javaslatok a társadalmi igazságosságra is törekvő klímapolitikára
pénzügyi segítség az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz, amelyekhez a leginkább rászorulók esetében a szolgáltatók hozzájárulását is meg lehetne követelniártámogatás az energiahatékony termékek megvásárlásához
„zöldbankok” a klímabarát befektetések kedvezményes finanszírozására
az áfarendszerek átalakítása a termékek emissziós teljesítményének figyelembevételével
ingyenes tanácsadás az energiaszámlák csökkentéséhez
az energiaszámlák fix elemeinek csökkentése, amelyek az alacsonyabb fogyasztást magasabb fajlagos tarifával „büntetik”
a távfűtési rendszerek korszerűsítése
a helyi közösségek tulajdonában lévő „mikro-energiatermelési” létesítmények támogatása, például a napelemek elérhetővé tételére
ártámogatás az energiahatékony termékek megvásárlásához
„zöldbankok” a klímabarát befektetések kedvezményes finanszírozására
az áfarendszerek átalakítása a termékek emissziós teljesítményének figyelembevételével
ingyenes tanácsadás az energiaszámlák csökkentéséhez
az energiaszámlák fix elemeinek csökkentése, amelyek az alacsonyabb fogyasztást magasabb fajlagos tarifával „büntetik”
a távfűtési rendszerek korszerűsítése
a helyi közösségek tulajdonában lévő „mikro-energiatermelési” létesítmények támogatása, például a napelemek elérhetővé tételére-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.