Visszatérnek a hétköznapok

A pénzpiaci likviditás növelését célzó intézkedések leépítésének újabb fázisát jelenti ma be az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet. A lépés szükségességét azzal indokolja az EKB, hogy a pénzpiacok működése kezd viszszatérni a normális kerékvágásba, és a könnyítések további fenntartása csak a feltételek torzulásához vezetne. Az USA jegybankjaként működő Fed, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a brit pénzügyminisztérium ugyanakkor már a múlt héten nyilatkozott a monetáris és fiskális élénkítési intézkedései leépítéséről.

Az EKB monetáris tanácsának mai ülésén több kérdés is felmerül az exitstratégiával kapcsolatban. Az uniós jegybank már 2009 decemberében felvázolta elképzeléseit az élénkítések leépítését illetően, amikor bejelentette a piaci likviditás növelését célzó, bankoknak nyújtott, 12 hónapos, korlátozás nélküli hitelek beszüntetését. A mai döntés a három és egy hónapos lejáratú kölcsönök visszafogására vonatkozik majd, illetve arra, hogyan szigorítsák a hat hónapos hitelek utolsó kibocsátási hullámának a feltételeit. Az EKB-nak azzal is szembe kell néznie, hogy mi várható július 1. után, amikor az összesen 442 milliárd euró értékben kihelyezett egyéves kölcsönök közül több is lejár – mutat rá a Financial Times.

Bár a frankfurti pénzintézet tegnap még nem kommentálta hivatalosan a hírt, a Bloomberg értesülései szerint az EKB azt is fontolgatja, hogy az élénkítés visszafogásának kompenzálásaképpen fedezett kötvényeket ad kölcsön díj fejében a pénzintézeteknek. Az uniós jegybank által eddig vásárolt fedezett kötvények összértéke közel 40 milliárd eurót tesz ki, ez a bankoknál lévő kinnlevőségek 5 százaléka. A fedezett papírok minimális minősítői besorolása AA, ez hét fokozattal meghaladja azt a besorolási szintet, amelyen a jegybank még az év végéig hitel fejében zálogként elfogad kötvényeket. A fedezett kötvények „visszakölcsönzésével” az Európai Központi Bank reményei szerint a megbízható, zálognak kiválóan alkalmas papírok visszakerülnek a pénzforgalomba, és növelni tudják majd a likviditást.

Az exitstratégia kapcsán ugyanakkor az EKB-nak – akárcsak a többi jegybanknak – súlyos dilemmákkal kell szembenéznie. A jelenlegi pénzpiaci helyzet annyira messze van a „normálistól”, hogy igazából senki sem tudja, mit jelent pontosan a visszatérés a régi kerékvágásba, különös tekintettel arra a veszélyre, hogy esetleg megfojtják a gyenge lábakon álló gazdasági növekedést. Emiatt a piacba pumpált extra likviditást biztosan nem lehet túl gyors ütemben ismét „kiszivattyúzni”.

Cserbenhagyták az új tagországokat?

Megnehezítette a piaci bizalom helyreállását a kelet-közép-európai új tagállamokban az EKB azzal, hogy nem terjeszette ki rájuk azokat a likviditásnövelő intézkedéseket, amelyeket más euróövezeten kívüli tagállamok esetében alkalmazott. A pénzügyi válság térségünkre gyakorolt hatását vizsgáló keddi európai parlamenti meghallgatás kapcsán elemzők rámutattak, hogy mind Magyarországon, mind Lengyelországban nagyban csillapíthatta volna a pánikreakciókat, ha az EKB deviza-csereügyleteket ajánl fel ezen államok kötelezettségeire vonatkozóan. Abból, hogy a svéd jegybankkal lebonyolított ilyen jellegű ügyletekről hallgattak a frankfurti pénzintézet háza táján, a piacok arra következtettek, hogy régiónk nem számíthat hasonló segítségre, és ez nemcsak a likviditás szempontjából volt hátrányos, de a piaci megítélés romlása miatt is. JK