WSJ: a magyarok miért nem tiltakoznak a nyugdíjreform ellen?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Wall Street Journal (WSJ) tekintélyes amerikai üzleti lap vélemény rovatában foglalkozik a magyar kormány nyugdíjpénztárakat érintő lépésével. A cikk annak kapcsán jelent meg, hogy kormány bejelentette, végleg megszűnteti a magánnyugdíj-pénztári rendszert a jelenlegi formájában, s az eddig magánpénztári tagok szabadon átléphetnek az állami pillérbe. A lap kiemeli, a minisztérium számításai szerint 1 százalékkal magasabb GDP arányos hiányt okozna, ha nem tartanák vissza a magánpénztári befizetéseket.
A WSJ szerint a kormány olyan megkérdőjelezhető lépésekre akarja fordítani az így befolyó összeget, mint például a Mol egy részének felvásárlása. A lépéssel a kormány elfogadja azt az irdatlan mértékű tartozást a jövő nyugdíjasai felé, s egyelőre az sem tisztázott ezt hogyan, s miből fogják finanszírozni.
A lap szerint az sem tisztázott, hogy a magánpénztári tagok eddigi befizetéseit mivel kompenzálják. Az, hogy az állami nyugdíjat külön személyre szóló számlára fogják utalni, abszolút félrevezető, hiszen a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a jelenlegi dolgozók befizetései a mostani nyugdíjasoknak jut.
Így a kormány gyakorlatilag az állampolgárok megtakarításait egyenesen a központi büdzsébe irányítja, hogy a jelenlegi kiadásokat fedezze.
A kormány előrejelzése szerint a magánpénztári tagok 90 százaléka választja majd az átlépést az állami rendszerbe, amely a teljes foglalkoztatottak 81 százaléka. A lap cikkében az iránt fejezi ki aggodalmát, hogy a kormány valamilyen módon úgymond bünteti – például különadóval - azokat, akik majd esetleg a magánnyugdíj-pénztárak keretén belül szeretnének maradni. E nélkül ugyanis vélhetően az emberek 90 százaléka nem fog visszalépni az állami rendszerbe.
S, hogy a magyarok miért nem vonulnak utcára tiltakozásképpen a kormány e terve ellen – tesz fel a kérdést a WSJ. Egyrészt, mert a lakosság egyáltalán nincs tisztában az ország nyugdíjrendszerével. Az oktatási rendszerben elvétve – még az értelmiségiek esetében is alig – esik szó a nyugdíjakról, s a legifjabb generáció is úgy nő fel, hogy fogalma sincs arról, hogy idős korában miből fog élni. Másrészt a lakosság jó része még a szocialista rendszerben nőtt fel, amelyben az állam szerepe elsődleges, s megkérdőjelezhetetlen volt. Az állam teljes foglalkoztatottságot, ingyenes iskolákat, egészségügyi szolgáltatást és elegendő nyugdíjat biztosított. E korszakban felnőtt emberek szerint az állam mindenben a legjobbat adhatja a polgároknak – írja a WSJ.
A kormány lépése ugyanakkor nem abba az irányba halad, mely szerint az a biztos, amit mindenki maga tesz, jelen esetben, amit maga tesz félre. A cikk szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy hamarosan a magyaroknak is szembesülniük kell azzal, hogy az állam a jelenlegi piacgazdasági környezetben – amelyben élünk – képtelen lesz az előző évtizedekben megszokott szolgáltatásokat teljeskörűen biztosítani.
Lehet, hogy az állammal szerződött magánpénztáraknak jobban kellett volna az ügyfelek pénzével gazdálkodniuk, nagyobb hozamot vártak. De a kormánynak az államosítás helyett inkább a szabad verseny felé kellene lépnie egy olyan országban, amely immáron 21 éve a kapitalizmust választotta - jegyzi meg a lap.
