A Széchenyi terv olyan jó, hogy nem is kell IMF-hitel?

Az AAM Tanácsadó Zrt. úgy véli, hogy a lakosságot érintő megszorítási intézkedések nélkül is reális lehetőség az EU által elvárt deficitcél elérése, amennyiben a kormányzat az Új Széchenyi Tervben (ÚSZT) megjelenő célokat megfelelő aránnyal és következetes végrehajtással érvényesíti. A tanácsadó cég úgy véli, hogy a piacról finanszírozható a gazdaságélénkítés; és a költségvetési egyensúly szempontjait vizsgálva, az ÚSZT vitairatának tükrében az IMF hitele nélkül is tartható a költségvetési deficit.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a vállalkozások versenyképessé tétele fontos cél, és ehhez az ÚSZT a kulcs.

Az ÚSZT megvalósításával rövidtávon javítható a költségvetési egyenleg

Az elemzők úgy vélik, hogy az ÚSZT következetes végrehajtásával egy újabb IMF-hitel nélkül a piacról menedzselhető a deficit. Az Új Széchenyi Terv sokkal fókuszáltabb, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv, így a megvalósítására reálisabb esély van. Vélekedésük szerint az ÚSZT kellő mértékben fókuszál a gazdasági teljesítmény növelésére, a gazdaságélénkítésre. A kitörési pontok esélyt adnak arra, hogy 4-5 éven belül nemzetközileg is versenyképes ágazatok jelenjenek meg a gazdaságban. A KKV-k prioritásának növelése és a kiválasztott ágazatok képesek arra, hogy munkahelyeket teremtsenek 2-4 év távlatában. Az ÚSZT egyes céljai alkalmasak arra, hogy megfelelő forrásallokáció mellett rövidtávon is jelentősen javítsák a magyar költségvetés egyenlegét – véli az AAM Tanácsadó Zrt.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy az ÚSZT nagyrész EU-s forrásokra támaszkodik, a tervet a közgazdászok és az üzletemberek nem fogadták egyöntetű örömmel, de azt, hogy a KKV-k kerülnek középpontba üdvözölték.

Energiahatékonyság

Az épületek felújításokkal jelentős energia-megtakarítás érhető el. A fűtési célra alkalmazott gázenergia kiemelt szerepet tölt be, melyet nagyrészt importálunk. A megtervezett energiatakarékosság-ösztönzési állami program az építőiparban tevékenykedő KKV-kat is megerősíti, és növelheti a képzetlen munkaerő foglalkoztatási lehetőségeit – mutat rá a tanácsadó cég. Az építőipari KKV-k megrendeléseinek növekedése miatt már rövidtávon is lehetőség van a gazdaság élénkítésére.

„Középtávon, 3-5 éven belül pedig újabb kedvező hatás jelentkezik a lakossági fogyasztás növekedése révén, amelynek forrását a fejlesztések miatt képződő energia-költség megtakarítás kínálja majd” – áll az AAM Tanácsadó Zrt. közleményében.

A cég számítása szerint az energetikai korszerűsítés hatására 200 milliárd forinttal növekedhet az ÁFA és SZJA bevétele középtávon, a felszabaduló többletforrás elfogyasztása (a megtakarított energiaköltségek miatt) 60-120 milliárd további ÁFA többletet eredményezhet – írja a tanácsadó cég. „A háztartások kisebb energetikai jellegű kiadásai miatt akár 25 milliárd forinttal csökkenhet a költségvetésből finanszírozott szociális támogatások összege, és több száz milliárd forinttal csökkenhet a közszféra energiaköltsége is.”

Az AAM Tanácsadó Zrt. szerint a megfelelően integrált megközelítéssel egy nemzetközileg is versenyképes magyar ipari szektor építhető ki, amely az exportképes termékeken keresztül kitörési pontot jelenthet a magyar gazdaságnak.

Az előző kormányok is ígéretet tettek a KKV-k középpontba helyezésére, de úgy tűnik, az Orbán-kormány meg is valósítja a célkitűzést.

Nem kell az IMF-hitel

A fenti pozitív hatások eredőjeként akár már 2011-ben százmilliárd forint értékben javulhatna a költségvetési egyenleg, amely elkerülhetővé teszi a Nemzetközi Valutalap által javasolt, a gazdaság teljesítményét újra visszafogó lakossági megszorítások bevezetését.

Róna Péter úgy vélekedett, hogy ha nem sikerül tartani a hiánycélt jövőre, akkor az EU megvonhatja azokat a forrásokat (a túlzottdeficit-eljárás miatt), amiket az ÚSZT-re csoportosított át a kormány.

A hazai szakértők üdvözölték az Új Széchenyi Tervet, de konkrétumokat nem minden esetben tudtak kiolvasni a vitairatból. Az 1 millió új munkahely megvalósítását is üdvözlik, de nem tudják, a gyakorlatban ez hogyan fog megvalósulni.