„Minél hosszabb ideig tart a munkaerő-piaci recesszió, annál nehezebb az álláskeresők helyzete” – szögezi le a jelentés. Az ILO szerint a megfelelő adatokkal rendelkező 35 országban az álláskeresők közel 40 százaléka több mint egy éve van munka nélkül, és esetükben jelentős a „demoralizáció, az önbecsülés elvesztésének és a mentális egészségügyi problémák kialakulásának” a kockázata. A tavalyi év végére több mint négymillió ember már fel is adta az álláskeresést. A problémák súlyosbodását jelzi, hogy számos, 2009 végén még a foglalkoztatási helyzet javulását tapasztaló országban azóta lelassult a munkahelyteremtés.
A mintegy 150 országra kiterjedő felmérés legalább 25 olyan országot azonosít, ahol zavargásokhoz vezetett a pénzügyi és gazdasági válság. A megfelelő adatokkal rendelkező 82 ország több mint háromnegyedében érzik úgy az emberek, hogy 2006-hoz képest romlott az életszínvonaluk; térségünkből az ILO hazánkat és Bulgáriát emeli ki mint ahol a legmarkánsabb ez a negatív trend. Az elégedetlenség a munkájukat nem elvesztő szerencsések körében is növekszik állásukkal kapcsolatban: a méltánytalanság érzésének fokozódásáról 83 ország közül 46-ban számoltak be a felmérések. A vizsgált 72 felében pedig a kormánnyal szembeni bizalom is visszaesett.
A világgazdaság „Achilles-sarkaként” azonosítja az ILO, hogy egyes fejlett országok növekedése a magánadósságokon, míg a nagy feltörekvő gazdaságoké a kivitelen alapult. A fellendülés addig törékeny marad, amíg a munkajövedelmek a termelékenységnél lassabban nőnek, s a pénzügyi rendszer nem megfelelő.
A jelentés készítői szerint az állásteremtést a gazdasági fellendülés középpontjába kell állítani, és a teljes foglalkoztatást az alacsony inflációval és az egészséges költségvetési politikával egyenértékű célként kell kezelni. Aktív munkaerő-piaci politikát szorgalmaznak, amely a sérülékeny csoportok, főként a fiatalok célzott támogatására, s a fellendülést szolgáló képzésekre összpontosít.
Hosszabb távon a szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy szorosabbá tegyék a kapcsolatot a bérek növekedése és a termelékenység javulása között. Az ILO úgy számol, hogy a többleteket felmutató országok költségvetése megengedheti magának egy ilyen, „jövedelemvezérelt” stratégia alkalmazását, a deficites országokat is hozzásegítve egyúttal az alkalmazkodáshoz. Végül a jelentés egy „valódi” pénzügyi reform végrehajtása mellett is síkraszáll, amelynek révén a befektetések produktívabb beruházásokat és stabilabb állások létrejöttét támogathatnák. BÁ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.