Lassuló ütemű zsugorodás

Enyhe pozitív meglepetést okozott elemzői körökben a legfrissebb magyar GDP-adat, de a recesszió még nem ért véget. A tavalyi negyedik negyedévben 4 (a munkanaphatást figyelembe véve 4,1) százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest – derült ki az Ecostat és a KSH előzetes adatából. Ez az eltelt egy év legkedvezőbb negyedéves statisztikája, az előző negyedben 7,1, a mélypontot jelentő másodikban pedig 7,5 százalékos zuhanást regisztrált a hivatal. Egyelőre a szezonálisan igazított negyedéves adat is mínuszban van, de már csak 0,4 százalékos csökkenésről tanúskodik, ennél 2008 második negyedéve óta csak nagyobb mértékű esés volt látható.

Az utolsó negyedévvel együtt az év egészére is kijött az első adat: a 2009-es GDP volumene 6,3 (a naptárhatás kiszűrésével 6,2) százalékkal múlta alul a 2008-ast. Ennél nagyobb mértékű visszaesés az utóbbi évtizedekben csak a rendszerváltást követően volt. Az év első felére a fokozott pénzügyi bizonytalanság, a hitelezés terén bekövetkezett hirtelen leállás jelentette a gazdaság számára a fő gondot, de a külső piacokon bekövetkezett kereslet-visszaesés is jelentős károkat okozott. A belső piac kevésbé gyorsan reagált a történtekre, s ebben a kormány is szerepet játszott azzal, hogy a kényszerű megszorítások nagy részét az év második felére időzítette. Emellett egy ideig az állami megrendelések felpörgetésével, az EU-s pénzek gyorsított lehívásával és munkaerő-piaci programokkal igyekezett a vállalkozások segítségére. A háztartások viszont egyértelműen a receszszió kárvallottjai, a reáljövedelmek visszaesése, az összességében növekvő adóteher és a megszűnő munkalehetőségek miatt a fogyasztás volt az egyik legnagyobb mértékben csökkenő tétel a GDP-n belül.

A várakozásoknál jobbnak nevezte az adatot Stuart Bennett, a Crédit Agricole Bank elemzője, de a kilátásokat továbbra is bizonytalannak tartja. A belföldi kereslet igen gyenge, a német növekedés lassulása pedig nagy kérdőjel az exportra alapozott bővülés folytatását illetően. Bennett várakozásai szerint folytatódik a gazdaság zsugorodása 2010-ben, egy százalék körüli visszaesést valószínűsít, amely kedvezőtlenebb a legutóbbi elemzői felmérések átlagánál és a kormányzati prognózisnál is.

Az adat kismértékben jobb lett Kondrát Zsolt 4,3 százalékos várakozásánál is, így az MKB Bank vezető elemzője nem módosítja prognózisát, bár megjegyzi, a részletes adatok március 10-i közlése még okozhat meglepetéseket. Az adat feltehetően a fogyasztás folytatódó zuhanását, továbbra is csökkenő beruházásokat és készleteket takar. Alapesetben azzal számol, hogy a világgazdaság 2010 második felétől csak lassú, a potenciális alatti ütemben bővül, de így is magával húzza a hazai ipart és külkereskedelmet, míg a belső kereslet az idén is csökken. Összességében 2010-ben 0,4 százalékkal viszszaeső hazai GDP-t vár az első negyedévben 2,5 százalékos éves, de stagnáló negyedéves ütemmel.

A Bloomberg és a Reuters elemzői felmérése is ötszázalékos visszaeséssel számolt – emelik ki az Equilor szakértői. Mostanra tehát kijelenthető, hogy a magyar gazdaság 2009 második negyedévében érte el a mélypontját. Az erősen „javuló” gazdasági teljesítmény hátterében azonban nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008-as utolsó negyedév a pénzpiaci válság kibontakozásaként globálisan komoly negatív hullámokat indított el, emiatt már akkor is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény. A valódi javulást tehát inkább a főbb kiviteli piacainkon látott enyhe expanzió által húzott export adta – vélik a szakértők. Erre jó példa a tavaly decemberi német importadat, amely szerint a legnagyobb európai gazdaság által behozott áruk és szolgáltatások összértéke 4.5 százalékkal nőtt novemberhez képest, emellett a nemzetközi trendhez alkalmazkodva nálunk is a készletezés beindulása emelendő ki. Az Equilor szerint a lakosság érthető módon továbbra is – és még várhatóan az év nagy részében – visszafogott marad a kiadások terén. A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4 százalékos csökkenésnek. Nemzetközi prognózisok szerint a magyar GDP-mutató előreláthatólag a 2010-es harmadik negyedévben válhat ismét pozitívvá – fűzik hozzá.

Jól látszik tehát az elemzők előrejelzéseiben is a bizonytalanság, ugyanakkor jelenleg egybehangzónak számít az a vélemény, miszerint a recesszió nehezén túl van a magyar gazdaság is. A foglalkoztatás lehet az a terület, amelyen utolsóként mutatkozhatnak a stabilizálódás jelei, szakértők a munkanélküliség további emelkedésére számítanak az idei év nagy részében. Ennek hátterében az áll, hogy a növekedés beindulását követően a termelékenység javításával próbálják meg egy ideig kielégíteni a cégek a növekvő keresletet, és csak később döntenek a kapacitások bővítése mellett.