Túlbecsült növekedés - eltűnő nyugdíjbefizetések
A kormány benyújtotta a költségvetés tervezetét, melynek indoklásában az áll: a GDP növekedése elérheti a 3 százalékot 2011-ben. A költségvetés GDP arányos hiánya 3 százalék alatt marad jövőre, ám a 3 százalékos éves növekedési ütem talán túlbecsültnek tűnik. Jövőre már nem csak az export húzhatja a gazdaságot: a háztartások fogyasztásának növekedése és a vállalatok beruházása is pozitív előjellel járulhat hozzá a jövő évi GDP-hez.
A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a növekedés jövőre felpörög, azonban a lényegi kérdés ennek mértéke. A hazai és nemzetközi elemzők jó része 3 százalék alatti növekedést jósol. A Nemzetközi valutaalap legfrissebb, októberi jelentésében 2,5 százalékos fellendülést prognosztizál Magyarország számára, a GKI Gazdaságkutató Zrt. korábbi 3 százalékos növekedési előrejelzését vágta vissza 2,5 százalékra.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2,8 százalékos növekedésre számít (naptárhatástól nem megtisztított adatok alapján) jövőre, 3,5 százalékos infláció mellett. A háztartások fogyasztási kiadásai 2,2 százalékkal növekedhetnek a nemzeti bank szakértői szerint, a kormány 3,9 százalékot vár.
A válságadók növekedésfékező hatására a Nomura felhívta a figyelmet: azonban látni kell, a kiadások lefaragása is fékezné a gazdaságot. A kulcskérdés az, melyre a Nomura is figyelmeztet: nem jelentenek strukturális reformot ezek az intézkedések és átmeneti jellegűek.
A válságadókat 2012-ben tervezik kivezetni, mely akkor hatalmas lyukat üthet a költségvetésbe, így akkor lehet szükség drasztikus egyenlegjavító beavatkozásokra.
A kormány nem számít újabb világgazdasági visszaesésre, azonban Európában lassulhat a növekedés. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője szerint azonban nem zárható ki egy újabb recesszió.
Összességében elmondható, nincs nagy szóródás a növekedési várakozások közt, a kormány a legoptimistábbak közé tartozik. Ám a legnagyobb elemzőházak még nem értékelték a költségvetést, s az egyes tételek hatását a növekedésre. A kormány tehát nem számol recesszióval, ám egy kisebb külső sokk is jelentős negatív hatást gyakorolhat a hazai gazdaságra, így a költségvetésre.
Nyugdíjkérdés
Ismeretes: a kormány 14 hónapra (2010 utolsó két honapjában és 2011 egészében) eltéríti a magánbefizetéseket az állami pillérbe, ezzel javítva a költségvetés helyzetét.
Orbán Viktor Brüsszelben úgy nyilatkozott október 29-én, hogy Magyarország visszaáll a kétpilléres nyugdíjrendszerre, a jelenlegi hárompilléresről. Orbán Viktor szerint a magánnyugdíj-pénztárak agyonnyomták a költségvetést, és kivezetésükhöz csak 2-3 hónapra lesz szükség.
A kormány arra számít, hogy szinte mindenki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe (10-ból 9 magán-nyugdíjpénztári tag), mely nem tűnik megalapozottnak: tekintettel arra, hogy nem ismertek a visszalépés előnyei.
Azonban ha megnehezedik a magánpénztárak működése, s az emberek úgy fogják gondolni: a magánkasszák játszanak a pénzükkel, valószínűleg a nagytöbbség átlép az állami nyugdíjrendszerbe. Még akkor is, ha tudjuk: a kormány már jövőre elkezdi költeni a megtakarításokat.
A 2800 milliárd forintos nyugdíjvagyonból 530 milliárdot el is költene az állam 2011-ben - áll a költségvetés tervezetében. Kulcskérdés lesz tehát, hogy hányan lépnek át a magán-nyugdíjrendszerből az államiba.
A pénztárak figyelembe veszik, hogy hány év van még hátra a nyugdíjig az adott egyénnek, és így ajánlják a különböző portfóliókat. A pénztártag maga dönthet arról, hogy vállal-e kockázatot magasabb hozam érdekében, vagy kerüli azt, s beéri alacsonyabb hozammal, biztonságra törekedve.
A pénztárak figyelembe veszik, hogy hány év van még hátra a nyugdíjig az adott egyénnek, és így ajánlják a különböző portfóliókat. A pénztártag maga dönthet arról, hogy vállal-e kockázatot magasabb hozam érdekében, vagy kerüli azt, s beéri alacsonyabb hozammal, biztonságra törekedve. Az EU 9 nyugdíjreformer országa azzal a kéréssel állt augusztusban az unió elé: a költségvetésben ne jelenjen meg deficitként a magánkasszákhoz utalt pénzösszeg. Az állam veszteséget kényszerül elkövetni, amíg csak a tőkefelhalmozás történik meg a kasszáknál, és a kifizetések még nem indulnak el. Az EU nem fogadta el a kérést abban a formájában, melyben az országok kérték: azaz érdemben nem javul Magyarország egyenlege. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.