Kevesebb a bevétel, több a kiadás

Az ellenőrzött önkormányzatok mintegy 80 százaléka nem biztosította a tervezett költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát 2006 és 2009 között, a bevételek nem nyújtottak fedezetet a kiadásokra. Az egyensúly biztosítása, a tervezett kiadások finanszírozása és az évközi likviditás érdekében e négy év alatt a települések csaknem nyolc tizede tervezett rövid lejáratú és likvid hitelfelvételből, valamint mintegy fele hosszú lejáratú hitelfelvételből származó bevételt – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most megjelent jelentéséből. A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének 2009. évi ellenőrzéséből – ennek során 119 önkormányzatnál folytattak vizsgálatot – megtudható az is, hogy csaknem hét tizedük az évenkénti költségvetés megállapításakor – az államháztartási törvény rendelkezéseit megsértve – a hiány finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi műveletek bevételeit és kiadásait hiányt, illetve többletet módosító bevételként és kiadásként számolta el. Emiatt a rendeletben nem mutatták be az önkormányzat valós pénzügyi helyzetét, a hiány vagy a többlet összegét, valamint a finanszírozási célú pénzügyi művetelek bevételeit, kiadásait.

A helyzetet jól jelzi, hogy a vizsgált önkormányzatok több mint kétharmada 2006–09 között devizaalapú, változó kamatozású kötvényt bocsátott ki összesen 115,2 milliárd forint értékben, ezek csaknem 80 százalékánál a futamidő húsz év volt. Az ÁSZ újfent megállapítja, hogy a kötvénykibocsátás az árfolyamváltozás, valamint a változó kamatfeltétel miatt az önkormányzatok számára kockázatot jelent. Minden település, megye úgy tervezte, hogy a kötvénykibocsátásból származó bevételt elsősorban fejlesztések finanszírozására fordítja. Ettől eltérően azonban kilenc tizedük a kibocsátást követő első években különböző pénzügyi műveleteket – betételhelyezés, tőzsdei értékpapírok vétele, eladása, határidős devizaügyletek kötése – végzett. Volt olyan önkormányzat, amely – megsértve a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat – a befektetett tőkéjének 77 százalékát elveszítette, emiatt az ÁSZ büntetőfeljelentést tett.

Az sem túl biztató fejlemény, hogy az ellenőrzött települések, megyék eladósodása nőtt, a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettség összes forráshoz viszonyított arányát jelző eladósodási mutató 2006 és 2009 között folyamatosan emelkedett. 2006 és 2008 között a készpénz-likviditási mutatók fizetőképességi szempontból javuló pénzügyi helyzetet jeleztek, mivel a kötvényekből befolyt és a kibocsátás évében fel nem használt pénzek hatására kétszeresére nőtt a likviditási mutató. Azonban ez átmeneti javulás volt, tavaly már romlott a helyzet.

A legtöbb önkormányzat az uniós források beérkezéséhez nagy reményeket fűz, ehhez képest az ellenőrzött települések, megyék mindössze 22 százaléka készült fel eredményesen a brüsszeli pénzek igénybevételére és a várható támogatás felhasználására. A pályázatok a gazdasági programokban, ágazati, településfejlesztési koncepciókban megfogalmazott célkitűzésekhez többségükben kapcsolódtak, azonban nem készült fel rendesen a források fogadására szabályozottság terén az önkormányzatok 74, szervezettség vonatkozásában 4 százaléka.

Az önkormányzati gazdálkodás színvonala azért rendkívül fontos, mert ez az alrendszer a rendelkezésre álló eszközök és a lakosság részére nyújtott közfeladatok, szolgáltatások alapján az államháztartás meghatározó része. Az egész önkormányzati alrendszer bevétele egyébként 2006 és 2008 között folyamatosan nőtt, viszont tavaly 2008-hoz képest csökkent. A kiadása pedig az előző évhez viszonyítva 2006-ban, illetve 2008-ban emelkedett, 2007-ben, illetve a múlt évben mérséklődött, a tavalyi nettósított bevétel három, a kiadás 0,2 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A települések, megyék könyvviteli mérleg szerinti vagyona a múlt év végére 2006-hoz viszonyítva 10 százalékkal nőtt, 11 293 milliárd forint volt. A vagyongyarapodás oka elsősorban a pénzeszközök állományának 117, az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni jogok állományának öt, valamint az üzemeltetésre, kezelésre, koncesszióba átadott, vagyonkezelésben lévő eszközök állományának 21 százalékos emelkedése volt. VG

Molnár Oszkár Edelény polgármestere. „Az elmúlt három évben két átfogó vizsgálatot tartott önkormányzatunknál az Állami Számvevőszék, s csak néhány kisebb ajánlást, észrevételt tett, sem törvény-, sem szabálysértést nem tapasztalt nálunk. S mi lehetünk az egyik bizonyíték arra, hogy bár a települések, megyék az elmúlt évek brutális kormányzati megszorításai miatt rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, jó gazdaság- és pénzügypolitikával talpon tudnak maradni úgy is, hogy betartják a rendelkezéseket. A költségvetésünk – a kórházzal együtt – három és fél milliárd forintra rúg, s nagy eredménynek tartom, hogy egyetlen fillér hitelt sem kellett felvennünk működési célra. S bár 800 millió forint értékben bocsátottunk ki kötvényt, a pénzt fejlesztésre költjük, a pályázati önerőt biztosítjuk belőle. Ennek köszönhetően nyertünk el 600 millió forintot a belváros rekonstrukciójára, 140 milliót az elkerülő útra, 70 milliót a tájházunk felújítására. S nem lehet gondunk a hitel visszafizetésével sem.”

Gyenesei István Volt önkormányzati miniszter. „Az önkormányzatok tervezési gyakorlata sokszor eltér a realitásoktól. Sokan kényszerhelyzetükben a legkönnyebb ellenállást választották, a papír ugyanis mindent elbírt. Alátervezték a költségeket, és olyan bevételeket vártak, amelyekről már akkor tudták, hogy nem realizálódhatnak. 160-170, főként nagyobb önkormányzat bocsátott ki kötvényt. Azoknál ez nem gond, ahol mértéktartók voltak, és a forrásokat fejlesztésre fordították. Ott viszont, ahol nem ismertek határt, és ráadásul működésre használták fel, komoly problémák lehetnek hamarosan. Jó példa erre Somogy megye: 22 milliárdos éves költségvetéshez egymilliárd forint a hitelfelvételi plafonja. A kötvénykibocsátással viszont tízmilliárdhoz jutottak. Ennek 80 százalékát már fel is használták, több mint ötmilliárdot működésre. Egy ekkora tőketörlesztést saját erőből képtelenség lesz kezelni. Megoldás lehetne a vagyonértékesítés, de alacsony a kereslet, elkerülhetetlen lesz az állami beavatkozás.”

Kovács Róbert A Helyi Obszervatórium ügyvezetője. „Az önkormányzatok rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt években, mivel a költségvetési konszolidáció költségeinek nagy részét rájuk terhelték. A rossz állapot egyik legfőbb oka tehát a központi költségvetésnek tudható be. Ami az eladósodottságot illeti, nem feltétlenül a mértékét vizsgálnám ezeknek – másfél évtizedig alig adósodtak el az önkormányzatok korábban –, a probléma igazán magában az eszközben van. A zárt kibocsátású kötvényekkel megkerülték a közbeszerzést, és ezek nem is feltétlenül átláthatók. Ráadásul az, hogy svájci frankban denominált eszközökről van szó, jelentős kockázatot eredményezett. Olyanokat, amilyeneket egy magánszemély felvállalhat, de egy önkormányzattól különösen elvárható lenne, hogy ne csak a jelenlegi törlesztőrészletekkel számoljanak a hitelfelvételkor, hanem a kockázatokkal is.A hitelek felhasználása pedig sok esetben nem volt célhoz kötött, sokan valószínűleg forintban tartalékolják ezeket.”

Babák Mihály Szarvas polgármestere. „A költségvetésben 120 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól, pedig vannak kötelező elemek, meglévő feladatok, amelyeket továbbra is szolgáltatni kell, mint az iskolák vagy a közszolgáltatás. Nem volt más út, bízni kellett a többletbevételekben, de ezek nem realizálódtak. Ráadásul a világgazdasági válság is sújtotta a városokat is. Az eladósodottság rendkívüli veszély, mert senki nem fog odaállni a bajban lévő települések mögé. A kormány sem, mert nincs mozgástere, az előző kormány nem hagyott mozgásteret a mostaninak. Sokan estek ebbe a csapdába, mert nem volt más megoldásuk, pedig eladósodni akkor szabad, ha az embernek okos céljai vannak. Fontos az is, hogy ne keverjék össze a vagyont a működéssel, a települési vagyon eladását ne a működési kiadásokra fordítsák. A megszorítások mégis elkerülhetetlenek. Szarvas költségvetése például egyensúlyi, de úgy maradhatott az, hogy korábban nyolc osztályvezető dolgozott nálunk, mostanra kettő maradt.”

Jauernik István Volt önkormányzati államtitkár. „Félrevezetők lehetnek a megállapítások, ugyanis minden önkormányzat helyzetét önmagában kell kezelni és értékelni is. Az mindenképp pozitívum, hogy a válság alatti nehéz helyzetben a különleges állapot hatásait kezelték. Nem feltétlen jól mindenhol, de néhány szélsőséges esetet kivéve reagáltak arra, ami a világban és az országban történt. Ez ugyanis érintette az önkormányzatokat is, például a helyi iparűzésiadó-bevételek csökkenésén keresztül. Az is örömteli, hogy a legtöbb helyen nem úgy készültek a választásra, mint korábban, nem költöttek többet, mint amennyit lehet, nem készült kampányköltségvetés. A magyar önkormányzati rendszer legnagyobb baja viszont változatlanul fennmaradt, nagyon nagy a szórás az egyes települések között. Vannak olyan városok, ahol az jelenti a központi problémát, hogy este kilenc vagy nyolc óráig tartson nyitva az uszoda, másoknál eközben az a kérdés, miből fizessenek béreket és vigyenek ételt az iskolákba.”

Molnár Oszkár Edelény polgármestere. „Az elmúlt három évben két átfogó vizsgálatot tartott önkormányzatunknál az Állami Számvevőszék, s csak néhány kisebb ajánlást, észrevételt tett, sem törvény-, sem szabálysértést nem tapasztalt nálunk. S mi lehetünk az egyik bizonyíték arra, hogy bár a települések, megyék az elmúlt évek brutális kormányzati megszorításai miatt rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, jó gazdaság- és pénzügypolitikával talpon tudnak maradni úgy is, hogy betartják a rendelkezéseket. A költségvetésünk – a kórházzal együtt – három és fél milliárd forintra rúg, s nagy eredménynek tartom, hogy egyetlen fillér hitelt sem kellett felvennünk működési célra. S bár 800 millió forint értékben bocsátottunk ki kötvényt, a pénzt fejlesztésre költjük, a pályázati önerőt biztosítjuk belőle. Ennek köszönhetően nyertünk el 600 millió forintot a belváros rekonstrukciójára, 140 milliót az elkerülő útra, 70 milliót a tájházunk felújítására. S nem lehet gondunk a hitel visszafizetésével sem.”

Gyenesei István Volt önkormányzati miniszter. „Az önkormányzatok tervezési gyakorlata sokszor eltér a realitásoktól. Sokan kényszerhelyzetükben a legkönnyebb ellenállást választották, a papír ugyanis mindent elbírt. Alátervezték a költségeket, és olyan bevételeket vártak, amelyekről már akkor tudták, hogy nem realizálódhatnak. 160-170, főként nagyobb önkormányzat bocsátott ki kötvényt. Azoknál ez nem gond, ahol mértéktartók voltak, és a forrásokat fejlesztésre fordították. Ott viszont, ahol nem ismertek határt, és ráadásul működésre használták fel, komoly problémák lehetnek hamarosan. Jó példa erre Somogy megye: 22 milliárdos éves költségvetéshez egymilliárd forint a hitelfelvételi plafonja. A kötvénykibocsátással viszont tízmilliárdhoz jutottak. Ennek 80 százalékát már fel is használták, több mint ötmilliárdot működésre. Egy ekkora tőketörlesztést saját erőből képtelenség lesz kezelni. Megoldás lehetne a vagyonértékesítés, de alacsony a kereslet, elkerülhetetlen lesz az állami beavatkozás.”

Kovács Róbert A Helyi Obszervatórium ügyvezetője. „Az önkormányzatok rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt években, mivel a költségvetési konszolidáció költségeinek nagy részét rájuk terhelték. A rossz állapot egyik legfőbb oka tehát a központi költségvetésnek tudható be. Ami az eladósodottságot illeti, nem feltétlenül a mértékét vizsgálnám ezeknek – másfél évtizedig alig adósodtak el az önkormányzatok korábban –, a probléma igazán magában az eszközben van. A zárt kibocsátású kötvényekkel megkerülték a közbeszerzést, és ezek nem is feltétlenül átláthatók. Ráadásul az, hogy svájci frankban denominált eszközökről van szó, jelentős kockázatot eredményezett. Olyanokat, amilyeneket egy magánszemély felvállalhat, de egy önkormányzattól különösen elvárható lenne, hogy ne csak a jelenlegi törlesztőrészletekkel számoljanak a hitelfelvételkor, hanem a kockázatokkal is.A hitelek felhasználása pedig sok esetben nem volt célhoz kötött, sokan valószínűleg forintban tartalékolják ezeket.”

Babák Mihály Szarvas polgármestere. „A költségvetésben 120 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól, pedig vannak kötelező elemek, meglévő feladatok, amelyeket továbbra is szolgáltatni kell, mint az iskolák vagy a közszolgáltatás. Nem volt más út, bízni kellett a többletbevételekben, de ezek nem realizálódtak. Ráadásul a világgazdasági válság is sújtotta a városokat is. Az eladósodottság rendkívüli veszély, mert senki nem fog odaállni a bajban lévő települések mögé. A kormány sem, mert nincs mozgástere, az előző kormány nem hagyott mozgásteret a mostaninak. Sokan estek ebbe a csapdába, mert nem volt más megoldásuk, pedig eladósodni akkor szabad, ha az embernek okos céljai vannak. Fontos az is, hogy ne keverjék össze a vagyont a működéssel, a települési vagyon eladását ne a működési kiadásokra fordítsák. A megszorítások mégis elkerülhetetlenek. Szarvas költségvetése például egyensúlyi, de úgy maradhatott az, hogy korábban nyolc osztályvezető dolgozott nálunk, mostanra kettő maradt.”

Jauernik István Volt önkormányzati államtitkár. „Félrevezetők lehetnek a megállapítások, ugyanis minden önkormányzat helyzetét önmagában kell kezelni és értékelni is. Az mindenképp pozitívum, hogy a válság alatti nehéz helyzetben a különleges állapot hatásait kezelték. Nem feltétlen jól mindenhol, de néhány szélsőséges esetet kivéve reagáltak arra, ami a világban és az országban történt. Ez ugyanis érintette az önkormányzatokat is, például a helyi iparűzésiadó-bevételek csökkenésén keresztül. Az is örömteli, hogy a legtöbb helyen nem úgy készültek a választásra, mint korábban, nem költöttek többet, mint amennyit lehet, nem készült kampányköltségvetés. A magyar önkormányzati rendszer legnagyobb baja viszont változatlanul fennmaradt, nagyon nagy a szórás az egyes települések között. Vannak olyan városok, ahol az jelenti a központi problémát, hogy este kilenc vagy nyolc óráig tartson nyitva az uszoda, másoknál eközben az a kérdés, miből fizessenek béreket és vigyenek ételt az iskolákba.”-->