Kihasználatlan mentőöv

Az első fél évben mintegy tízszeresére növekedett a cégmentésre irányuló csődök száma a múlt esztendei adatokhoz képest. Ez a szakértők szerint mindenképpen biztató irány, ám a vállalkozások még mindig nem használnak ki minden lehetőséget. Az is igaz: az új szabályozásban sok a pontatlanság, ez nehezíti a hitelezők és az adósok dolgát, gátolja az egyezség megkötését.

A céginformációs szolgáltatók felmérései kisebb-nagyobb eltéréssel ugyan, de egyértelműen a csődök számának emelkedését jelzik. Míg korábban évente mindössze húsz-harminc vagy ennél is kevesebb – akadt esztendő, amikor csak egy-két – csőd indult országszerte, napjainkban megtöbbszöröződtek a reorganizációra törekvő eljárások. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik a tavaly szeptembertől hatályos szabályozás, amely arra ösztönzi az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégeket, kérjenek csődvédelmet, mert így elkerülhetik a felszámolást.

Egyelőre azonban kevés, a felszámolandókhoz képest elenyésző számú vállalkozás választja ezt az utat. A Fővárosi Bíróságon például havonta öt-hat csődvédelem iránti kérelmet regisztrálnak, míg a felszámolási kezdeményezések száma folyamatosan ezer fölötti, és várhatóan nem csökken a nyári hónapokban sem – tájékoztatott Kiss Gábor, a gazdasági kollégium vezetője. Úgy vélekedett: a gyakorlatilag azonnali fizetési moratóriumot biztosító csődeljárás szabályozása bonyolult, ez visszatarthatja a cégeket a procedúrától, amelytől főképpen építőipari vállalkozások remélnek kiutat. Ám egyezség nem mindig jön létre, és ilyenkor az eljárás automatikusan átfordul felszámolásba, ez szintén elbizonytalaníthatja az érintetteket. A felszámolás sorsára jutnak akkor is, ha az egyezség megvan ugyan, de az abban foglalt teljesítési kötelezettségeknek erőfeszítéseik ellenére sem képesek eleget tenni – mondta Kiss Gábor.

A bírói észrevételeket alátámasztja a felszámolók tapasztalata. Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke úgy nyilatkozott: a szabályozás hiányos, ellentmondásos. Nem tisztázza például, hogy az árbevétel-engedményezés miként viszonyul a csődeljáráshoz. Esetenként ugyanis az engedményes milliárdos követelést érvényesít a moratórium ellenére. Némely vállalkozás csak időhúzásra használja a csődöt, mert valódi reorganizációs elképzelések nélkül kér védelmet. Kívánatos lenne mielőbb kijavítani a pontalanságokat, módosítani a jogszabályt – húzta alá Filip György. Hozzátette: az új szabályozás nem oldotta meg a biztosított és nem biztosított hitelező jogosultságaival kapcsolatos régi problémát. Az előbbinek, mivel felszámolás esetén elsőbbséget élvezve úgymond „mindent visz”, nem érdeke az egyezség, amely az adósnak és a kishitelezőnek egyaránt fontos lenne.

A jogszabály okozta bizonytalanságokon túl a csőd intézményének kihasználatlanságában a fejletlen cégkultúra is közrejátszik – fejtette ki lapunknak Ézsiás Tünde, az Opten Kft. céginformációs vezetője. Sokan büntetlenül hagyják veszni a vállalkozást. Utalt arra: ma Magyarországon azok a cégvezetők, akik adósságokat hátrahagyva felszámolásba döntenek egy vállalatot, csak hosszadalmas per után felelnek magatartásukért. Ugyanakkor számos európai országban a cégvezetők gyakran teljes magánvagyonukat beáldozva, az utolsó erejükkel is igyekeznek kifizetni a számláikat. Ha ugyanis nem teszik, az állam kemény intézkedésekkel lép fel velük szemben. Hazánkban gyakorlatilag semmilyen következménnyel nem jár, ha valaki adósságokkal bedönt egy céget, majd akár egy órán belül új vállalkozást alapít.

- Fejletlen a cégkultúra

- Nem megfelelők a szankciók

- Fejletlen a cégkultúra

- Nem megfelelők a szankciók-->