Nem várt a reklámtilalom oldásától a piacot gyorsan megmozgató változást Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, de remélte, hogy jobb lesz az ügyfél-tájékoztatás. Ennek vannak jelei nemcsak ügyvédi honlapokon, hanem más erre szakosodott weboldalon is. Ám a kép még nagyon vegyes és ellentmondásos.
A reklámozás szabályainak és az ügyvédi szakmai szabályokra, a titoktartásra és a hivatás alapértékeinek tiszteletben tartására vonatkozó elvárásoknak érvényesülniük kell, de a reklámozás tiltása, oktalan korlátozása a hazai ügyvédeket versenyhátrányba sodorhatja – véli Réti. Aki már piacon van, azt a tilalom átmenetileg segíti, aki nincs, annak piacra lépését korlátozhatja. Egy nyílt pályánál ez a hivatás egészét érintő komoly kockázat. A túlszabályozás helyett a világos beszéd lenne az átmeneti időszak alatt a legcélravezetőbb. Segíthetne viszont egy regulált és szankcionált, a biztosítási alkuszok tevékenységére emlékeztető közvetítői szerep kialakulása. Szükség van olyan kamarai projektre, amely összefogja az ügyvédi reklámozással kapcsolatos kérdéseket, és irányt mutat, mert egyelőre csak a sodródás érzékelhető – mondta Réti.
Nem tart az ügyvédi kommunikáció liberalizációjától Máttyus Ádám gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvéd. A szakmai publikációkat és előadásokat egyébként a reklámoknál sokkal hatékonyabb marketingeszköznek tartja a gazdasági jogi szolgáltatások piacán. Az ezen a területen tevékenykedő ügyvédi irodákat rendszeresen értékelik és rangsorolják tekintélyes nemzetközi minősítő cégek. A vállalkozások e társaságok által megjelentetett kiadványokból is tájékozódhatnak arról, mely irodák nyújtják a legmagasabb színvonalú szolgáltatásokat az egyes jogterületeken. Máttyus szerint nem okoz gondot, ha az ügyvédek is alkalmazhatnak olyan marketingmódszereket, mint a könyvvizsgálók és a különböző gazdasági tanácsadó cégek.
A Gazdasági Versenyhivatal 2006 nyarán hozott határozatában elmarasztalta a Magyar Ügyvédi Kamarát etikai szabályzatának reklámozást tiltó, illetve korlátozó előírásai miatt. Az eljárás kezdeményezője Szalma Miklós ügyvéd volt, aki elmondta: alapvetően nem a reklám, hanem az annál sokkal tágabb értelemben vett, a piaccal való kommunikáció érdekében fordultak a GVH-hoz. Ugyanakkor ez csak egy kis szeletét képezte a problémának, mert az akkori szabályokkal szembeni fellépés indoka a XXI. században oly fontos kognitív gondolkodást segítő, az információs műveltség megszerzéséhez szükséges feltételek kialakítását akadályozó rendelkezések eltörlése volt. Csak a szabály változott, s mindössze annyi történt, hogy azok kezdtek előadásokat tartani a reklám nagyszerűségéről, akik az eljárás alatt a változás legnagyobb kerékkötői voltak.
Vegyes a kép
Az ügyvédi reklám szabadsága Réti szerint egy alkotmányos alapjogból, a szólásszabadságból és az ennek egyik válfaját jelentő kereskedelmi kommunikáció jogából levezethető, amellyel szemben a fogyasztó-, azaz ügyfélvédelem elvei állnak. A kettő összhangját kell kialakítani.
Ma még tetten érhetők kalózakciók, gátlástalan felhajtói, közvetítői manipulációk. Ki védi meg az ügyfelet és az ügyvédet a jutalékéhes és a minőségi szolgáltatásban nem érdekelt közvetítői szédelgéstől? A cégszolgáltató vállalkozások vegyes képet mutatnak. Vannak köztük zugírászok, üzérek, de nívós szolgáltatók is, akik sikeresen és etikusan működnek együtt ügyvédekkel. A transzparens kamarai elvárás és gyakorlat hiánya is felelős mindezért. Az ügyvédek és szolgáltatók nem tudják pontosan, hol húzódnak a határok, ezért szemérmeskedés, rejtőzködés folyik. Ez is tömegesen vezethet ügyvédi titoksértéshez, ügyfél-információk kifürkészhetőségéhez. Megtéveszthetik az ügyfelet az ügyvédajánlók, kárt okozhatnak neki a szakszerűtlen tanácsok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.