Milliárdos vitákban döntenek
A tavaly ítélettel lezárult ügyek átlagos időtartama 11 hónap volt, 75 százalékuk fejeződött be egy év alatt. Két éve vezették be az úgynevezett gyorsított eljárást, ebben – rövid határidőket tartalmazó írásbeli ügymenetet követően – tárgyalás nélkül már száz napon belül ítéletet hozhatnak. A 2009-ben benyújtott keresetek pertárgyértékének összege meghaladta a 86 milliárd forintot. Tizenöt esetben több mint egymilliárd forintért pereskedtek a felek.
Kecskés László professzor, a választott bíróság elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott: a pénzügyi válság Magyarországon nem vetette vissza a választottbíráskodást, inkább növelte a gyors döntés iránti igényt. A piac nem tűri a késlekedést. Kevés is a két éven túli eset. Az elhúzódásnak oka lehet például a párhuzamos állami bírósági eljárás, melynek a határozata szükséges a választott bírósági per lezárásához. Gyakran az ügy nem nélkülözheti a szakértői véleményt, melynek elkészítéséhez ugyancsak idő kell. Tény az is, a választott bíróság előtt szintén próbálkoznak időelhúzó manipulációkkal, „gerillataktikával” a felek.
A professzor hangsúlyozta: az eljárás lényeges eleme a diszkréció. Ha az érintettek szerződéseikben kikötik, hogy vitáikban választott bírósághoz fordulnak, úgy az idevágó nemzetközi konvenciókon alapuló törvénynek és eljárási szabályoknak is alávetik magukat. Így például tudomásul veszik az eljárás bizalmas jellegét, a testület döntését, és tisztában vannak azzal, hogy az ítéletet az állam végrehajtja. Bár az eljárási szabályzat felülvizsgálata éppen most folyik, az alapelvek nem fognak változni – szögezte le az elnök.
A piaci szereplők elvárásának igyekszik megfelelni az egyéves Energetikai Állandó Választott Bíróság (EÁVB) is. Faludi Zoltán ügyvéd, a testület elnöke elmondta, céljuk, hogy minél több cég kösse ki megállapodásaiban, vita esetén az EÁVB-hez fordul. Szeretnék, ha a hazai konfliktusok Magyarországon rendeződnének, mivel az iparági perek egy része ma külföldi választott bíróságok előtt zajlik.
Az elnök ismeretei szerint máig számos úgynevezett alávetési klauzula született a cégek között. Volt is már peres ügyük, milliárdos nagyságrendű, amit néhány hónap alatt lezártak. Ez a választott bírák felkészültségének köszönhető: az iparágban jelentősek a tapasztalataik, tehát nem kell az alapokhoz visszanyúlniuk, hogy megértsék a szektor sajátos szerződéseit és biztonsággal eldöntsék a jogvitát – mondta Faludi Zoltán.
A szakszerűség fontos, különösen a speciális muníciót igénylő területeken, ám általában elmondható, a felek a rendes bíróságok szakmaiságát nem kérdőjelezik meg. Sokkal inkább szempont számukra az eljárás gyorsasága, rugalmassága, titkossága és a bírójelölés joga – vélekedett Trinn Gábor ügyvéd. Hozzátette: a választott bírák nagy tekintélyű, nagy tudású személyek, szakmai presztízsükbe nem fér bele az elfogultság. Főként a multinacionális cégek választják előszeretettel a választott bírósági utat. Igaz, az eljárás drága ahhoz képest, hogy a rendes bírósági jogvita ügyértéktől függő illetéke maximum 900 ezer forint (illetve a Legfelsőbb Bíróság előtti felülvizsgálati ügyekben 2,5 millió forint) lehet, de ezt tetemesen megnövelhetik a perköltségek, különösen, ha évekig kell várni az ítéletre.
A választott bírósági procedúra kockázata, hogy egyfokú, az ítélet jogerős, végrehajtható. Ezért a felek többnyire komoly jogi előkészítés után fordulnak e fórumhoz. Annak döntése pedig csak nagyon szűk körben támadható meg a rendes bíróságon, és érvénytelenítésre még nemigen akadt példa – mondta Trinn Gábor.
A bírósághoz fordultak a döntés ellen
A Global Center Kft. kontra BVM Épelem Kft. ügyben a választott bíróság 4,9 milliárd forint kártérítést ítélt meg a Global Centernek.A BVM Épelem megtámadta a döntést a Fővárosi Bíróságon, de az nem érvénytelenítette az ítéletet. Szakértők szerint azért válthatott ki nagy visszhangot, mert a rendes bíróság gyakorlatában jóval kisebbek a kártérítési összegek, mint a választott bíróságok ítéleteiben, melyekről viszont – mivel az üzleti érdekeknek megfelelően az eljárások nem nyilvánosak – nem tud a közvélemény.
A BVM Épelem a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat felülvizsgálatért.
A BVM Épelem megtámadta a döntést a Fővárosi Bíróságon, de az nem érvénytelenítette az ítéletet. Szakértők szerint azért válthatott ki nagy visszhangot, mert a rendes bíróság gyakorlatában jóval kisebbek a kártérítési összegek, mint a választott bíróságok ítéleteiben, melyekről viszont – mivel az üzleti érdekeknek megfelelően az eljárások nem nyilvánosak – nem tud a közvélemény.
A BVM Épelem a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat felülvizsgálatért.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.