Összébb a nadrágszíjakkal!

A dokumentum indoklása szerint – a választópolgárok igényeit szem előtt tartva – azt kívánja elősegíteni, hogy a vezetői javadalmazás takarékos, átlátható és a valódi teljesítményt díjazó legyen. Ezt a leányvállalatokra is kiterjedően garantálná, és a nyilvánosság mellett rendelkezik egyebek között a bérplafonról, amelynek összege az MNB-elnök havi munkabérének a negyede lenne, továbbá korlátozná az igazgatóság létrehozásának a lehetőségét, a felügyelőbizottság létszámát és a juttatásokat.

A nyáron kirobbant végkielégítési botrányok nyomán erősödtek azok a törekvések is, amelyek elfogadható mederbe terelnék az állami cégek vezetőinek, tisztségviselőinek a javadalmazását. Szeptembertől kormányrendelet írja elő az állami, önkormányzati tulajdonú cégek vezetői juttatásainak teljes nyilvánosságát. A rendelet nyomán az adatok felkerültek az érintett gazdasági társaságok honlapjaira. A szocialisták által beterjesztett javaslat törvényerőre emelné ezt a nyilvánosságot, és megköveteli a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakörben dolgozó, különösen a cég vagyonával kapcsolatban döntési jogkörrel rendelkező egyéb munkavállalók körében is.

A tiszteletdíjak meghatározásával sem ért egyet. Szerinte aki „külsősként” igazgatósági, fb tagságot vállalva tevékenykedik a köz érdekében, az ezért ne várjon el díjazást.


A zártkörű rt.-nél – kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik – csak akkor engedi meg igazgatóság létrehozását, ha a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege ezt indokolja. A felügyelőbizottságot viszont kötelezővé teszi. Ennek létszáma három, kétszázmillió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű cég esetén öt fő lehet. Az utóbbi esetben pedig a testület elnökét a személyét az Állami Számvevőszék jelöli ki. Nemcsak a társasággal munkaviszonyban álló személy személyi alapbérét maximálja az előterjesztés, hanem az igazgatósági, felügyelőbizottsági elnökök, tagok tiszteletdíját is. Így az igazgatóság elnökének a tiszteletdíja nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. Az egyszerű tag járandósága pedig a legkisebb munkabér ötszöröse lehet. Ugyanennyit kaphat a felügyelőbizottság elnöke is. Az fb-tagoknak a legkisebb munkabér háromszorosa juthat. A tervezet rögzíti, hogy egy személy több gazdasági társaságnál is betölthet vezető tisztséget, de csakis egyért vehet fel díjazást.

A leendő szabályozás megszabja a végkielégítés, illetve a felmondási idő címén fizethető juttatások mértékét, és ettől sem a munkaszerződésben, sem a kollektív szerződésben nem enged eltérést a munkavállaló javára. Az előterjesztők azt szeretnék, ha a törvény – amenynyiben a parlament megszavazza – mielőbb, már a kihirdetését követő nyolcadik napon hatályba lépne.

A tiszteletdíjak meghatározásával sem ért egyet. Szerinte aki „külsősként” igazgatósági, fb tagságot vállalva tevékenykedik a köz érdekében, az ezért ne várjon el díjazást. Brutális adó Egyeztetést kezdeményez a Pénzügyminisztériummal az MSZP frakciója, hogy a bérplafonon túl hogyan lehetne rendezni a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami és az önkormányzati cégeknél.

A szocialisták azt javasolják, hogy a szlovéniai gyakorlathoz hasonlóan a kétmillió forintnál nagyobb fizetés e feletti részét sújtsa különadó. Ám míg Szlovéniában az adókulcs 90 százalékos, az MSZP 100 százalékosat javasol. Fővárosi lépés A Fővárosi Közgyűlés tegnap arról döntött, hogy felülvizsgáltatja a kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetői javadalmazási szabályzatát, és új, egységes elvek alapján kialakított szabályozást léptet életbe, január 31-i határidővel.

A személyi alapbér

felett prémiumot csak a meghatározott feltételek teljesítése esetén kaphatnának, jutalom csak kiemelt munkateljesítmény esetében járna. -->