Klímacsúcs - Miért elégedett az EU-elnök?

Uniós diplomaták viszont úgy érvelnek, hogy az összeg a még korábban „álomcélként” emlegetett 6 milliárdnál is több, ráadásul ők legalább már megnevezték, mennyit hajlandók adni erre a célra – míg az Egyesült Államok, Japán vagy a többi fejlett állam még nem.

Elemzők szerint az biztosnak látszik, hogy a gálánsnak szánt uniós felajánlás (amelyből végül a sokáig vonakodó Magyarország is kiveszi a részét) nem lesz arra alkalmas, hogy új lendületet adjon a szombaton záruló koppenhágai ENSZ-klímacsúcsnak.

A klímacsúcson a világ 140 fejlődő országa nevében megszólaló G77-es csoport főtárgyalója, a szudáni Lumumba Stanislas Dia-Ping úgy nyilatkozott, hogy a 7,2 milliárdos brüsszeli uniós felajánlás csorbíthatja az EU-ba vetett bizalmat. Szerinte az alacsony összeg fényében úgy tűnik, mintha az unió vezetői klímaszkeptikusak lennének, mert ilyen csekély summa nem tudja biztosítani, hogy a szegény országok sikerrel vegyék fel a küzdelmet a klímaváltozással.

Az EU részéről azonban Fredrik Reinfeldt, a soros elnökséget betöltő Svédország miniszterelnöke azt hangoztatta, hogy nem is ez az összeg célja, az csupán egyfajta gyorssegély, amelyből meg lehet kezdeni a klímavédelmi teendők megtervezését és előkészítését, illetve a legsürgősebb intézkedések megtételét. Az EU kész 2013-tól tovább növelni e célú segélyeit.

Reinfeldt különösen elégedettnek nevezte magát amiatt, hogy az uniós vállalásból végül mind a 27 tagállam (sőt, a közösségi költségvetésből kivett összeggel még az Európai Bizottság is) kiveszi a részét. Még a csúcs első napján is úgy látszott, hogy a legszegényebb nyolc-tíz tagállam nem akar felajánlást tenni – így volt ezzel Magyarország is.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható