Az úgy nevezett "dán szöveg" készítőinek kiléte nem ismert, de sejthető, hogy a háttérben Dánia mellett az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság áll. A Guardian által ismertetett dokumentum jelentős elmozdulást képvisel a Kiotói Egyezményhez képest, amely a gazdag országokat kötelezte kibocsátásuk csökkentésére.
A tervezet szerint a fejlett országok a jövőben akár kétszer akkora kibocsátással is rendelkezhetnek, mint a fejlődők. Előbbiek fejenként 2,67 tonnát, utóbbiak mindössze 1,47 tonnát bocsáthatnak ki 2050-től. A dokumentum emellett olyan kitételeket tartalmaz, amelyek nem szerepeltek az ENSZ eredeti klíma megállapodásában. A fejlődő országok körében feszültséget kelthet az új kategória, a legsérthetőbb országok csoportjának létrehozása. Ráadásul a tervezet csökkentené az ENSZ szerepét a klímavédelmi költségek szabályozásában.
Egy névtelenséget kérő diplomata a lapnak úgy kommentálta az iratot, hogy az egyértelműen Obama és a gazdag országok erődemonstrációját segíti elő és véget vet az ENSZ eddigi tárgyalásainak. A szöveget munkadokumentumnak szánták, amelyet a következő héten ismertettek volna meg a konferencia résztvevőivel. Pontos számok egyelőre nem szerepelnek a szövegben, de annyi tudható, hogy a hőmérséklet növekedését 2 Celsius fok alatt tartana és évi 10 milliárd dollárt szánna a fejlődő országok számára az klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra 2012 és 2015 között.
A jövő hét végéig tartó koppenhágai ENSZ-tanácskozáson a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv utódát kellene megalkotni, de ez alighanem a jövő évre marad. Most a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, az emissziós jogok kereskedelmével, a terhek megosztásával és más, dollártízmilliárdokban mérhető kérdésekkel kapcsolatos elvi egyezség aláírását várja Ban Ki Moon ENSZ-főtitkár.
A tudósok szerint ahhoz, hogy elkerüljük a már visszafordíthatatlan katasztrófákat okozó éghajlatváltozást, az Ipari Forradalom előttihez képest az átlagos felmelegedés nem haladhatja meg a 2 °C-t. Ma már 0,75 °C fölött tartunk. Hónapok óta hallhatunk arról, hogy az egyes nemzetek milyen vállalásokkal állnak elő, ki milyen számot tesz le a klímaasztalra.
A tárgyalások új lendületet kaptak, amikor az USA is bejelentette vállalásait. Nem sokkal később már Kína és India is csatlakozott és a Konferencia megnyitójára a legnagyobb kibocsátók valamennyien letettek kibocsátás- illetve kibocsátás-intenzitási célszámokat a tárgyalóasztalra. Sajnos azonban még így sem áll túl jól a klímamérleg, az eddig ismert 2020-ra vonatkozó vállalásokkal jelenleg a félúton állunk a minimálisan szükséges szinthez képest.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.