Nem lehet teljesíteni az EU-elnökségi terveket

Túl ambiciózus célokkal vágott neki a magyar kormány az uniós elnökségnek januárban – vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó brüsszeli források, és információink szerint azóta már az elnökségen belül is felvetődött, hogy egyes területeken túl magasra tették a lécet. „A magyar elnökség olyan témákat is a zászlajára tűzött, amelyekben nagyon nehéz előrehaladást elérni” – mondta forrásunk utalva arra, hogy míg a magyar elnökség a számára fontos nemzeti kötődésű témákat (is) próbálja keresztülvinni az EU-n, addig a közösségnek az uniós szintű ügyek és azok jogalkotási folyamata fontosabb.

„Fontos szempont volt a magyar vezetés számára, hogy az elnökség idején kiemelten jelenjen meg a magyar érdekek képviselete” – erősítette meg egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Martonyi János. A külügyminiszter – utalva az elnökség „Erős Európa” szlogenjére – azt is hozzátette: az alapvető integrációs érvek egybeesnek a magyar érdekekkel. Ilyen például a kohéziós támogatások és a közös agrárpolitika jövője vagy az energiarendszerek belső integrációja. Brüsszeli elemzők is úgy látják, az elnökségi program munkás része rendben halad, és a kevésbé látványos, jogalkotói területen sikerült előrelépéseket elérni. Idesorolják az energiaügyben született tanácsi döntéseket, vagy éppen a kohéziós politikára vonatkozó jogszabály elfogadását.

Tény, a lisszaboni szerződésben felvázolt új rendszerben a korábbinál kevésbé hangsúlyos szerep jut a soros elnöknek – emelte ki Martonyi János, aki azért azt is világossá tette, Budapest nem minden célja vág egybe az európai kezdeményezésekkel. Ennek egyik ékes példája Románia és Bulgária schengeni csatlakozása, ahol Magyarország a ciklusa idején szerette volna elérni a belépést, ám egyelőre a kompromisszumkeresés zajlik. Részben magyarázat erre Bulgária hiányos felkészültsége, a fő akadályt ugyanakkor a németek és franciák által kezdeményezett vétó jelenti. Ezt Martonyi nem kívánta kommentálni, lapunk kérdésére annyit mondott: szeretnék elérni, hogy új feltételek helyett a korábban is meglévőket vizsgálják.

Nem ez az egyetlen Magyarország számára is relevanciával bíró ügy, amelyben a nagyobb „hatalmi játszmák” részeként vesztésre áll. Rezeg a léc a horvát EU-csatlakozás ügyében is, amely 2013-ra csúszhat, és egyelőre az is kérdéses, sikerül-e – a magyar céloknak megfelelően – június végéig lezárni az összes csatlakozási fejezetet. Martonyi János felhívta a figyelmet: a schengeni csatlakozáshoz hasonlóan itt is 27 ország egyöntetű véleményére van szükség.

Arra, hogy összességében mi alapján lehet megítélni egy elnökség sikerességét, Peter Van Kemseke, az EU-elnökséget 2010 második felében betöltő Belgium állandó uniós képviseletének diplomatája úgy nyilatkozott lapunknak: a fő szempont, hogy mennyire sikerült előrevinni a jogalkotási folyamatot. Meg kell nézni, hol tartottak az egyes ügyek az elnökség kezdetén és a végén. Ebből a szempontból döntő fontosságú lehet, el tudjuk-e fogadtatni június végéig a parlamenttel és a tanáccsal az egyes tagállamok fokozott gazdaságpolitikai koordinációját lehetővé tévő hat jogszabályt. Van Kemseke emlékeztetett arra is, hogy az elnökségi munka 85 százaléka a jogalkotási munkából, a tanács és parlament közötti egyeztetési folyamatból áll. „A vonatot most a magyar elnökség vezeti: munkája sikerességétől függően lassíthatja vagy gyorsíthatja a haladást, de drámai változást nem okozhat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a vezetőfülkében mások is vannak” – világította meg az elnökség szerepét a diplomata.

Ami a médiatörvény hatását illeti, bár az Európai Parlamentben most előtérben van a magyar belpolitika, ez a jogalkotási folyamat előrehaladását összességében nem befolyásolja.

Tárgyalásdömping Líbiáról

Rövid és hosszabb távon is megoldást keres az EU a líbiai helyzetre – közölte Martonyi János külügyminiszter. Emlékeztetett: az elsőrendű kérdés a menekülthelyzet megoldása – ennek ügyében utazott a múlt héten Tunéziába Győri Enikő államtitkár –, ugyanakkor az energia- vagy a nagypolitika kérdéseivel, illetve a Kadhafi-rezsim elleni szankciók erősítésével is foglalkoznak. Ennek fontos fóruma lesz a csütörtöki brüsszeli külügyminiszteri találkozó, a pénteki euróövezeti csúcs mellett tartandó találkozó vagy a hétvégi gödöllői informális ülés is.