BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem csak a pénz boldogít

Holisztikus megközelítés. Ha nem is rendezi át drámai mértékben, azért jócskán finomítja a gazdasági fejlettség alapján kialakuló világranglistát a londoni Legatum Institute most közzétett jóléti indexe. A kutatóintézet 104 államban vizsgálta meg az életminőséget kilenc kategóriába sorolt 79 objektív és szubjektív tényező alapján.

Magyarország (Izraellel holtversenyben) a lista 27. helyére került, ez Szlovénia és Csehország után a harmadik legjobb eredménynek számít az új EU-tagállamok mezőnyében. A legtöbb kategóriában 20–30. közötti helyezéseket kapott hazánk, ám a személyes szabadság és különösen a társadalmi tőke területén feltűnően rosszul szerepelt. Előbbi a szólás- és vallásszabadság, a bevándorlókkal, valamint az etnikai kisebbségekkel szembeni tolerancia és általában az állampolgári elégedettség szintjét méri, a társadalmi tőke pedig a családi, baráti és más társadalmi kapcsolatok szorosságát próbálja feltérképezni tucatnyi mutató segítségével.

Az összesített eredmények általában erősen korrelálnak az egy főre jutó GDP-vel, ám ez nem a gazdasági tényezők meghatározó súlyával magyarázható, hanem azzal, hogy a fejlett nyugat-európai és észak-amerikai államok a többi kategóriában is jól teljesítettek. A középmezőnyben – idetartozik Magyarország is – már előfordulnak jelentős kilengések, ez lehúzza az összesített eredményt.

A Legatum Institute 2007 óta adja ki „holisztikus” ranglistáját, amely korántsem szakít olyan radikálisan a hagyományos GDP-alapú fejlettségi mutatókkal, mint az ENSZ 1993-ban bevezetett humánfejlettségi indexe (HDI). Ez a várható élettartamot, az oktatást és az életszínvonalat veszi alapul, s Magyarország esetében mind a GDP-ranglistán, mind a Legatum indexén elértnél rosszabb helyezést (38.) eredményez – igaz, 104 helyett közel 190 ország mezőnyében.

A most kiadott lista egyébként jól illeszkedik abba az általános trendbe, amely a gazdasági mutatószámok relativizálását, az elemzések látókörének a szélesítését célozza. Nicolas Sarkozy francia államfő ennek jegyében indított nemrég támadást a GDP „mindenhatósága” ellen, egy öszszetett életminőségi index kidolgozására utasítva a párizsi statisztikai hivatalt (VG, szeptember 16., 1. oldal). Az Európai Bizottság is törekszik környezetvédelmi és más „alternatív” mutatószámok figyelembevételére. TG


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.