Alternatív cafeteria

„A vállalatoknak el kell gondolkozniuk, miként tudnak továbbra is ugyanannyit nyújtani az alkalmazottaiknak úgy, hogy az ne kerüljön többe” – mondja Zolnay Judit, az Aviva értékesítési és marketing-vezérigazgató-helyettese. „A jelenlegi adózási szabályokat és tendenciákat figyelembe véve konkurenciát jelenthet az életbiztosítás az adóval sújtott juttatások számára” – teszi ehhez hozzá Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója.

A biztosítók igyekeznek kihasználni a köztehermentesség nyújtotta előnyöket, és bár konkrét kampánnyal kevesen célozzák meg a munkáltatókat, az üzletkötőket már több helyen trenírozzák arra, hogyan domborítsák ki a termékek előnyeit. A munkavállalók mindenesetre szívesen veszik, ha foglalkoztatójuk ily módon gondoskodik róluk – az Erste Biztosító legalábbis a nyílt napok visszajelzéseiből ezt a következtetést szűrte le.

A piacon egyébként is van még tér a fejlődésre, nem általános ugyanis, hogy a munkáltatók ebben a formában ösztönöznék a munkatársaikat – állítja Fábián Attila, a Groupama Garancia vezérigazgató-helyettese. Ahol létezik is valamifajta biztosítás a dolgozók számára, ott is jellemzőbbek az olyan baleseti csomagok, amelyeket rendszerint viszonylag alacsony, dolgozónként egymillió forint alatti összegre kötnek meg – mondja Fábián. Az Union Biztosító tapasztalatai is ehhez hasonlóak. A cégek náluk is jellemzően csoportos élet- és baleset-biztosításokat kötnek a munkavállalókra, mivel ezek költségként elszámolhatók, és nem terheli őket szja. A biztosítási összeg az Unionnál is alacsony: életbiztosítások esetében átlagosan mintegy másfél millió forint.

A nagyobb cégek menedzserei és tulajdonosai persze kivételt képeznek, esetükben nem ritka, hogy többéves fizetésüknek megfelelő, 20–50 millió forintos kockázati életbiztosítást kötnek rájuk a munkáltatók – számol be Mátyás-Kollár Gabriella, az Aegon Magyarország termékfejlesztési igazgatója. A kisebb cégeknél viszont az Aegon tapasztalatai szerint a megtakarítási lehetőséget is tartalmazó, egész életre szóló unit-linked konstrukciókat keresik, és más társaságok is e termékek fokozódó népszerűségéről számoltak be.

Az ilyen konstrukciókról azonban nem árt tudni, hogy hiába van bennük a befektetési elem, ahhoz adómentesen csak a biztosított halála után juthatnak hozzá a kedvezményezettek. A fix időtartam után lejáró életbiztosításokat mint nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kell kezelni, vagyis ha ilyet köt egy cég az alkalmazottja számára, a munkabérhez hasonló mértékű adó- és járulékterhet kell utána fizetnie neki és a munkavállalónak is. Az élethosszig tartó unit-linked biztosításokat is vissza lehet persze vásárolni. Ha azonban a munkavállaló fel szeretné venni az eszközalapokban lévő befektetését, a biztosítás visszavásárlásakor meg kell fizetnie az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást.

(Az szja mértéke jövőre 17, illetve 32 százalék, az ehóé 27 százalék lesz.) Persze ha az eszközalapok jól teljesítenek, megtörténhet, hogy az évek során a hozam kitermeli a közterheket, így a biztosított nem veszít ezzel.