Apadnak a tartozások

Mérleg. Komoly javulást hozott az első három negyedév a hazai háztartások pénzügyi pozíciójában, hiszen a betétek jelentős növekedése mellett a tartozások mennyisége a tavaly decemberi mérték környékére csúszott vissza – derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett statisztikáiból. A hazai háztartásoknál szeptember végén 7817,6 milliárd forintnyi kölcsön volt kinn, ez alig százmilliárd forinttal több a decemberinél, és „mindössze” 13,6 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi értéket. Ezen belül a lakáscélú kölcsönök 12,9, a fogyasztásiak 15,6 százalékkal gyarapodtak. Figyelemre méltó viszont, hogy a szektor folyószámlahiteleinek állománya lassan, de folyamatosan gyarapodott, így a szeptemberi, 430 milliárd forint körüli menynyiség 17,1 százalékos éves emelkedést tükröz.

Betéti oldalon hasonló mértékű – 13 százalékos – volt az MNB által kimutatott éves növekedés, és a szektor által elhelyezett pénzmennyiség szeptember végén már meghaladta a 7400 milliárd forintot. A hasonló ütemben gyarapodó hitel- és betétállományt produkáló első három negyedévhez viszont több, a háztartásoktól független tényező is kellett: egyrészt a forint árfolyama a márciusi mélypont után mind az euróhoz, mind a svájci frankhoz képest jelentősen korrigált, illetve a magas kamatszint miatt sok egyéb megtakarítás is betétekbe vándorolt.

A szeptember egyébként hasonlóan alakult a megelőző hónapokhoz képest. A háztartások ekkor is betételhelyezők voltak: a forintbetéteknél 34,1, a devizabetéteknél 18,6 milliárd forint nettó elhelyezés történt. A szezonálisan nem igazított állományi adatok szerint a háztartások forinthitel-állománya 11,3 milliárd forinttal nőtt, a devizakölcsönöké pedig 17,4 milliárddal csökkent ebben a hónapban, elsősorban az átértékelődés és egyéb változás okozta hatás miatt. A forintbetétek szezonálisan nem igazított állománya 2,2 milliárd forinttal csökkent, viszont a devizabetéteké az átértékelődés és egyéb változás okozta csökkenés ellenére 6,6 milliárddal nőtt.

Érdekes fejlemény, hogy a forintalapú kölcsönök részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül már elérte a 40 százalékot az év kilencedik hónapjában, ám az egyes kölcsöntípusoknál jelentősek az eltérések: a lakáshiteleken belül 29, a szabad felhasználásúakon belül 6, a személyi kölcsönökön belül viszont 86 százalékot ért el az arány.

A kamatok alakulását illetően sem történtek váratlan fejlemények szeptemberben: a háztartási lekötött betétek átlagos kamatlába nagyjából 50 bázisponttal, 8,35-ra mérséklődött, ám jelentősen csökkentek az árak a forinthiteleknél is. (A legszembetűnőbb változás a fogyasztási hiteleknél történt: az átlagos, szerződésekben szereplő kamatláb 21,28 százalékra esett, ez 1,7 százalékpontos csökkenés.) Az euró- és frankhiteleknél nem történtek drámai változások, igaz, utóbbiaknál helyenként – például a gépjárműhiteleknél – még emelkedtek is a hitelköltség-mutatók. VG

A SEPA-ban a gazdasági szereplők az eurófizetési műveleteiket egységes szabályok szerint, gyakorlatilag belföldi fizetésekként hajthatják végre.

A SEPA-ban a gazdasági szereplők az eurófizetési műveleteiket egységes szabályok szerint, gyakorlatilag belföldi fizetésekként hajthatják végre.

-->