A végrehajtás alá került ingatlanok esetében pedig a bankok is azonnal felmondják a jelzáloghitel-szerződést, s így a tulajdonos elveszíti a lakóingatlanát. „Az első negyedévben elárverezett lakások mindössze 10 százalékánál kezdeményezték jelzáloghitel nemfizetése miatt a végrehajtást, a többi esetben valamilyen más tartozás miatt árvereztek” – magyarázta lapunknak Barabás Gyula, a szövetség elnöke. Barabás szerint, ha a javaslatukat elfogadnák, elkerülhető lenne a lakáshitelek értelmetlen felmondása, csökkenthető lenne az otthonok elvesztésének és a nehéz helyzetbe került családok lehetetlen helyzetbe kerülésének az esélye.
Az érintett hitelezők vegyesen reagáltak a hírre. A javaslat kidolgozásával és bevezetésével várhatóan csökkenne a kisebb tartozások miatt nehéz helyzetbe került ügyfelek száma, így a bankok kevesebb alkalommal kényszerülnének arra, hogy egyébként szerződésszerűen fizető adósok ellen folyó végrehajtásokba bekapcsolódjanak – állítják a Budapest Banknál. A hitelintézet szerint ez mindkét fél – az ügyfelek és a bankok – szempontjából kedvező lenne.
A kisebb követelések jogosultjai azonban már nem fogadják ennyire pozitívan a szabályozást. „Alapvetően egyetértek a javaslattal, de attól lehet tartani, hogy a kisebb összegű tartozások fizetése elmarad” – mondja Felfalusi Péter, a követeléskezeléssel foglalkozó Intrum Justitia ügyvezető igazgatója. A szakember nem ért egyet azzal, hogy ne lehessen bejegyezni végrehajtási jogot egy ingatlanra, de mivel ez nem jelenti azonnal a végrehajtás megindítását is, a bankoknak szerinte ilyenkor nem kellene feltétlenül felmondaniuk a hitelszerződéseket. Nem minden bank tesz egyébként így: az UniCredit Bank lapunknak jelezte, náluk az a tény, hogy a hiteladós ügyfél ingatlanára más hitelező javára végrehajtási jogot jegyeznek be, nem jelenti a hitelszerződés automatikus felmondását. A végrehajtókon is sok minden múlik Felfalusi szerint, jó néhányan például olyankor is az ingatlanon akarják behajtani a tartozást, ha az adósnak van jövedelme, és abból is levonhatnák.
A hitelszövetség javaslatának kapcsán az esetleges visszaélésektől tart Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke. „Nagyon óvatosan kellene meghatározni a jogosultak körét” – mondja a szakember, aki szerint a védelem ernyője – vagyis a jelzáloghitel – alá sok olyan adós is bemenekülhet, aki valójában nem szorul rá. A másik probléma az lenne, hogy hogyan kompenzálják azokat a szolgáltatókat, amelyek hónapokon át nem jutnak hozzá a követelésükhöz, ha azt jogi úton kellene érvényesíteni. „A számlákat ugyanis ki kell fizetni, ha fogyasztó nem teszi meg, akkor az államnak az adófizetők pénzéből” – mondja Thummerer.
A szolgáltatók sem túl lelkesek. Az Elműnél azt állítják, őket kevéssé érintik ezek a kérdések, egy-egy háztartás havonta átlagosan tízezer forintnyi áramot fogyaszt el, és a cég háromhavi tartozás után lép, vagyis néhány tízezer forintos követelései vannak, amelyek miatt nem nagyon árvereznek. „Jogilag azonban aggályosnak érezzük a különböző adósságok megkülönböztetését” – mondja Boross Norbert, az Elmű-Émász kommunikációs vezetője.
A Főtávnál attól tartanak, hogy azt az érzetet keltheti az intézkedés az ügyfelekben, hogy a hitelt muszáj fizetni, a közüzemi számlákat viszont nem. „Ezzel nem szűnnének meg a problémák, csak elhalasztódna a megoldásuk” – mondja Balog Róbert, a Főtáv szóvivője. Az ingatlanon ugyanis ott marad a közüzemi tartozás, amely a kamatokkal növekszik, halmozódik, és egy idő után átlépheti a kritikus 500 ezer forintos határt. HB
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.