Átalakuló pénztárak
A szakma már régóta vár a szabályozóra. „A magán-nyugdíjpénztári rendszer elindulásának pillanatában is világos volt már, hogy a kasszák a jelenlegi formájukban nem lesznek alkalmasak a járadék folyósítására, ehhez szavatolótőkére van szükségük” – mondja Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezetője. „A tagok számára sokkal biztonságosabb az új cégforma” – mondja Ludvai Judit, az Aegon Pénztárszolgáltató vezérigazgatója, aki szerint a részvénytársasági forma a működést is rugalmasabbá teszi az intézmények számára.
Míg azonban a nagyobb, banki vagy biztosítói háttérrel működő pénztárak támogatják az átalakulást, a kisebb piaci szereplők már nem fogadják kitörő örömmel. „A kis, független pénztárak nem biztos, hogy át tudnak majd alakulni, így eltűnhetnek a piacról” – mondja Bíró Gergely, a Dimenzió befektetési igazgatója, ám hozzáteszi: a Dimenzióra ez nem vonatkozik, a 13 ezres taglétszámával a kisebbek közé tartozó kassza mindenképpen átalakul majd nyugdíjbiztosítóvá. Szintén kifogásolják a kisebb pénztárak, hogy a szabályozó megtiltaná az adminisztrációs tevékenységek kiszervezését, pedig a tagdíjakból működésre elvonható összeg folyamatos csökkenése miatt sok pénztár megtette már ezt, úgynevezett pénztárszolgáltatókra bízva egyes feladatokat.
Az új rendszerben szigorú tőkekövetelményeket írnának elő a pénztárak számára. A törvény emellett a taglétszám függvényében meghatározza a minimális biztonsági tőkét is, amellyel a nyugdíjbiztosítóknak rendelkezniük kell. A 300 ezer tagnál nagyobb ügyfélkörű piaci szereplők esetében ez 2 milliárd forint lenne, az 50 ezernél kisebb létszámúaknál pedig 100 millió forintot kell előteremteni. A 19 magánnyugdíjpénztár közül egyébként a pénzügyi felügyelet legfrissebb adatai szerint taglétszáma alapján 11 ez utóbbi kategóriába tartozik.
A nyugdíjpénztárak átalakítása mellett az új törvény szabályozná a járadékszolgáltatást is, amelynek keretében a nyugdíjra jogosult tagok többféle szolgáltatást is kérhetnek majd a kaszszáktól. Az úgynevezett versenyszolgáltatók kínálhatnak inflációkövető indexálást biztosító és garantált járadékot is – utóbbinak az összege magasabb lehet, de nem biztos, hogy emelkedik. Ezenkívül lehet majd választani egy életre és két életre szóló szolgáltatás között, utóbbinál a társbiztosított a biztosított halála után saját haláláig kaphatja a járadék 30 százalékát. Ha azonban az ügyfélnek egyik szolgáltató ajánlata sem tetszik, kérheti, hogy az állami járadékszolgáltató fizessen neki, igaz, ez esetben kizárólag az inflációkövető módozatot választhatja.
Bíró szerint a nyugdíjasok többsége vélhetően a központi járadékszolgáltató nyugdíját választja, a járadékszolgáltatás ugyanis a piaci szereplők számára a korábban feltételezettnél sokkal kevésbé bizonyul majd nyereséges üzletnek, ezért a többségük nem is fog semmiféle járadékszolgáltatást kínálni. HB
