Jól megy a kasszáknak

Folytatódott az első negyedévben a hazai magánnyugdíjpénztárak sikerszériája. Az árfolyamadatok szerint a kasszák továbbra is jól teljesítenek, egyetlenegy olyan portfólió sem akadt, amelyik negatív hozamról számolt volna be az év első három hónapjában. Ez persze érthető, hiszen az állampapír-piaci és a tőzsdei árfolyamok is emelkedtek az első negyedévben. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX például több mint 14, a hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX index pedig 7 százalékot emelkedett január és március között.

A legmagasabb átlagos hozamokat a tagok megtakarításainak csaknem négyötödét adó növekedési alapok érték el, ezek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közölt árfolyamadatok szerint több mint 6 százalékot emelkedtek a vizsgált időszakban. 2009 januárja, vagyis a választható portfóliós rendszer bevezetése óta vizsgálva is ezek az alapok teljesítettek messze a legjobban, több mint 30 százalékos nyereséget értek el.

Érdekesség, hogy míg tavaly a nagy banki és biztosítói hátterű kasszák vitték a prímet a növekedési alapoknál a hozamok terén, addig az idei első hónapok alapján a kisebb pénztárak vezetnek. A Quaestor továbbra is az élen jár több mint 7,8 százalékos negyedéves hozamával, de hasonló eredménnyel büszkélkedhetett a Budapest és a Postás Magánnyugdíjpénztár is. Őket a Dimenzió és a Villamosenergia-ipari Társaságok (VIT) nyugdíjpénztára követi. A hozamkülönbségek azonban nem markánsak, a tavalyi nagy favoritok, az OTP és az ING ugyan most nincsenek ott a dobogón, de az első negyedéves hozam náluk is bőven meghaladja a 7 százalékot, ez arra utalhat, hogy a kasszák kezdik „lemásolni” egymás befektetési stratégiáját.

Szintén megfigyelhető, hogy a tavaly alulteljesítő kasszák többsége az idei első negyedévben sem remekelt. A leggyengébben az Évgyűrűk növekedési alapja muzsikált a vizsgált időszakban, alig 2 százalékot szedett magára, és az Axa csoport két pénztára (Axa és Premium) továbbra is a sereghajtók között van.

Ha a választható portfóliós rendszer kötelező bevezetése, vagyis 2009 januárja óta elért hozamokat vesszük górcső alá, a Quaestor növekedési portfóliója vezet a 15 hónap alatt elért csaknem 45 százalékos árfolyam-emelkedésével. Az ezüstérmet az OTP, a bronzot pedig az ING érdemelte ki, mindkét növekedési alap több mint 40 százalékot emelkedett ez idő alatt. A lista végén pedig az Axa, az Évgyűrűk, a Premium és az MKB áll, 20 százalék alatti hozamokkal.

A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások mintegy ötödét kitevő kiegyensúlyozott alapok is szépen teljesítettek az első negyedévben, átlagosan több mint 5,7 százalékos hozamot értek el. A legjobban teljesítő kiegyensúlyozott alap a Dimenzióé lett, csaknem 8 százalékos hozamával a növekedési portfóliókat is megverte. A közepes kockázatú alapoknál egyébként az élmezőnyt az első negyedévben a nagy banki és biztosítói hátterű pénztárak uralják, de ezeknél a portfólióknál is igaz, hogy csökken a különbség az egyes szolgáltatók között. A tavaly alulteljesítő pénztárak közül az Axa és a Premium sokat javított, az Évgyűrűk alapja viszont még mindig nagyon roszszul teljesít, 2 százalékot sem szedett magára március végéig.

A PSZÁF március közepén publikált jelentése szerint egyébként tavaly a növekedési és a klasszikus portfólióknál a magasabb hozam jellemzően a magasabb hazai részvényhányadnak volt köszönhető, a kiegyensúlyozott alapoknál viszont azok a kasszák értek el nagyobb sikert, amelyek jobb döntést hoztak az egyedi értékpapír-választásoknál. 2009 eleje óta vizsgálva ez a Dimenziónak, az ING-nek és az OTP-nek sikerülhetett a legjobban, e három kassza portfóliói ugyanis több mint 30 százalékot emelkedtek azóta. A lista végén továbbra is az Évgyűrűk, az Axa és a Premium állnak alig 10 százalékos árfolyam-emelkedéssel.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon legkisebb szeletét kezelő klasszikus alapok is vegyes teljesítményt nyújtottak az első negyedév során. Ezeknél két munkáltatói pénztár vitte el a pálmát, a VIT és a Honvéd, a lista végén pedig a többi portfóliójával is betliző Évgyűrűk áll, amely még egyszázalékos hozamot sem tudott elérni. A választható portfóliós rendszer kezdete óta is ez a kassza teljesít a legrosszabbul, klasszikus alapjának árfolyam-emelkedése 2009 eleje óta nem érte el a 10 százalékot, miközben a legügyesebben kezelt alacsony kockázatú alapok 20 százalék fölött szedtek magukra. A nagy pénztárak klasszikus alapjai közül egyébként csak az ING-é teljesít kiemelkedően, a többi jellemzően a középmezőnyben található. HB