Újabb különadótervek

Több, itthoni érdekeltséggel rendelkező nemzetközi hitelintézeti csoport vezetője a napokban közös levelet írt a kormányfőnek a bevezetés előtt álló, a pénzügyi szektort érintő különadó kapcsán – értesült a Világgazdaság. Ebben felhívták a figyelmét arra: a döntésnél kellő alapossággal gondolja végig annak lehetséges következményeit.

Közben újabb részletek is kiszivárogtak a hároméves időtávra bevezetni tervezett adónemről. Ezek szerint a bankok, a biztosítók és a lízingcégek mellett az alapkezelőket, a pénztárakat és a pénzügyi közvetítőket is bevonná a különadót fizető cégek körébe a kormány.

A Nemzetgazdasági Minisztérium lapunkhoz eljuttatott nyilatkozata szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a terhek viselésében a pénzügyi szektor szereplőinek a lehető legszélesebb köre osztozzon. A kívánt cél eléréséhez – nyomatékosították ugyanakkor a tárcánál – egyeztetéseken keresztül vezet az út: a kormány valamennyi az adózással érdemben érintett intézménnyel, illetőleg az őket képviselő szervezetekkel közösen alakítja ki a fizetési kötelezettség új rendszerét. Ezeket az egyeztetéseket a minisztérium vezetői megkezdték az érintett szervezetek képviselőivel.

A Napi Gazdaság értesülései szerint a bankokon kívüli társaságoknak összesen 80 milliárd forinttal kellene hozzájárulniuk a büdzséhez. Az érintett cégek azonban vitatják, hogy ekkora mértékű hozzájárulás egyáltalán lehetséges volna, ennyi pénz ugyanis ezekben az ágazatokban nincs. Az alapkezelők például tavaly szektorszinten is mindössze 20 milliárd forintnyi nettó nyereséget értek el, a pénzügyi közvetítői szféra nyeresége is kicsi, a független biztosításközvetítők a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2008-ban alig egymilliárd forint nyereséget hal-moztak fel, a pénztárak pedig már jó ideje veszteségesek. Persze nemcsak a nyereség, de a kezelt vagyon arányában is meg lehetne sarcolni az alapkezelőket és a kasszákat, ez azonban szintén nem vezetne jó eredményre – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő szakember. Ha például a nem egészen 8000 milliárd forintnyi kezelt vagyonra 80 milliárd forintnyi adót vetnének ki, azt csak a hozamok rovására tehetnék meg, ez mintegy egy százalékponttal apasztaná a befektetők nyereségét. A pénzpiaci alapokon viszont már jelenleg is alig 5 százalékos nyereség érhető el, ebből a kamatadó miatt már csak 4 százalék marad, ezek után a különadó megfizetése a kamatadó duplázását jelentené a befektetők számára.

A tervezett adót egyébként ezen a szektoron nem is lenne könnyű bevasalni, a vagyonkezelési tevékenységet ugyanis könynyedén külföldre lehet vinni, amivel elkerülhető a sarc. A magyar állam pedig ebben az esetben a szakértők szerint még rosszabbul járhatna, az intézmények „disszidálásával” ugyanis valószínűleg csökkenne az állampapírok iránti kereslet. Az alapkezelők másik, erkölcsi kifogása egyébként éppen ezzel kapcsolatos. Ezek az intézmények ugyanis – szemben a bankokkal – nem folyósítottak devizahiteleket, amelyekkel nehéz helyzetbe sodorták volna az országot. Sőt, éppen a legnehezebb időszakban állampapír-vásárlásokkal próbálták stabilizálni az ország helyzetét, ezért sem értik, miért akarja a kormány büntetni őket.

A pénztárak különadóját is nehéz lenne bevasalni, ezek ugyanis a hatályos jogszabályok szerint nonprofit intézményként működnek, ráadásul a PSZÁF statisztikái alapján szektorszinten veszteségesek. A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt évet 2,56 milliárd, az önkéntesek 724 millió forintos mínusszal zárták, és az idei első negyedév is deficites volt mindkét szegmensben. A kasszák azt sem értik, miért veszik őket egy kalap alá a bankokkal vagy a biztosítókkal. „A pénztárak nem a nemzetközi pénzügyi csoportok, hanem a tagok tulajdonában vannak, az ő jövőjükre félretett pénzt csökkentené a kormány a különadóval” – mondja Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke.

Ami pedig a bankokat illeti, náluk még gyakorlatilag semmi sem dőlt el: sem a nyereség, sem az eszközállomány alapján számolt különteher lehetősége nem került le végleg a napirendről. E tekintetben nem is lesz könnyű a megegyezés, hiszen az adóalapot illetően súlyos érdekellentétek állnak fönn az egyes hitelintézetek között. BM–HB