A jegybankok szerint most már van elég alpesi deviza a piacon

Felfüggeszti euró/frank devizaswap-műveleteit a Magyar Nemzeti Bank, a lengyel jegybank, a Svájci Nemzeti Bank és Európai Központi Bank – derül ki az érintettek tegnapi közös közleményéből. A műveletek keretében a jegybankok svájcifrank-likviditást nyújtottak a piaci szereplőknek euróért cserébe, egyhetes lejáratra, enyhítendő a válság nyomán kialakult forrásszűkét.

A közlemény szerint a lépést az indokolja, hogy a devizaswap-műveletek keretében megszerezhető svájcifrank-likviditás iránti kereslet az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett, míg a piaci frankforrásszerzési lehetőségek számottevően javultak. Ennek megfelelően – írja a közlemény – a másik három központi bankhoz hasonlóan az MNB az utolsó egyhetes euró/svájci frank swapműveletét 2010. január 25-én hirdeti meg.

Az MNB 2009 januárjában állapodott meg a svájci jegybankkal, és először február elején hirdette meg a devizaswaptender lehetőségét a Magyarországon működő piaci szereplők számára, majd júniusban és októberben meghosszabbították a jegyban-

kokkal kötött megállapodást. A nagyjából egy évig élő lehetőség iránt tavaly áprilisban mutatkozott a legnagyobb érdeklődés, mára viszont gyakorlatilag nem maradt érdeklődő a tenderek iránt.

„A pénzügyi piacok kondíciói nagyjából normalizálódtak 2009 nyarára, és ez a lépés jól illeszkedik abba az általános képbe, miszerint enyhül a válság” – reagált a fejleményekre a Reutersnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

A magyar háztartások és vállalatok svájci frankkal szembeni kitettsége az elmúlt években meglehetősen magas szintre ugrott. Az MNB statisztikai adatai szerint tavaly márciusban – amikor tetőzött a svájci frank forinttal szembeni kurzusa – majdnem 5400 milliárd forintnyi, az alpesi devizában nyilvántartott kölcsön volt kinn a hazai lakosságnál, ez a teljes portfólió nagyjából 63 százalékát jelentette. Az új kihelyezések drasztikus viszszaesése, a forint árfolyamának erősödése, illetve a törlesztések miatt ugyanakkor mára némileg javult a helyzet: november végén már „csak” hozzávetőlegesen 4500 milliárd forintnyi frankalapú hitellel tartoztak a háztartások, ez a teljes mennyiség 57 százalékának felel meg.

A most svájcifrank-hitelt törlesztő adósok helyzetére viszont nincs érezhető hatással a lépés: a törlesztőrészletek alakulását ugyanis az árfolyam, illetve a hitelintézetek által alkalmazott kamatok mozgása befolyásolja. BM