Ismét nő a gyógyszerpiac
A hazai gyógyszerfogyasztás nem maradhat sokáig ilyen alacsony szinten. Ugyanis nem csak a magyarországi gyógy-szergyártók termékei jelennek meg az európai, amerikai, ázsiai piacokon, a globalizáció hatására hozzánk is eljutnak a drága innovatív orvosságok. Habár a kormányzat már jó egy éve ellenáll azon 17 innovatív készítmény támogatotti körbe fogadásának, amely elsősorban az onkológiai, a szív-ér rendszeri betegségek terápiájában jelent forradalmi változást. Ezek amúgy átestek az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet bizottságainak szigorú szakmai és költséghatékonysági vizsgálatain is, amelyeket a cégeknek kötelező busás pénzért elvégeztetni.
A drága készítmények felhasználásának szigorítására kezdeményezett a szaktárca a múlt év végén törvénymódosítást is. E szerint az eddig méltányossági alapon kérvényezhető drága szerek – csakúgy, mint a többi orvosság – felkerülnének a tb által támogatott listára. Ez a minisztérium szerint a betegek érdekeit védi, hiszen automatikussá teszi a hozzáférést. Azt is várja a hatóság, hogy a listára kerülés előtti áralku során – a generikus szerek között negyedévente meghirdetett áralkukhoz hasonlóan – árcsökkenést érhet el, így többen juthatnak hozzá a legkorszerűbb kezelésekhez. A méltányosságot csak arra az időre biztosítaná, amíg a termék tb-befogadása megtörténik. Az egyedi méltányossági rendszer célja egyébként az, hogy azoknak a betegeknek nyújtson megoldást, akik kezelhetők, de a számukra fontos készítmény még nem érhető el a normál támogatási rendszerben. Ám félő, hogy a drága k+f költségekkel évtizedes munkával kifejlesztett szerek árát – különösen a kicsiny hazai piac miatt – nem viszik le a cégek, így a javarészt súlyos betegek elesnek a gyógyulás lehetőségétől.
A gyógyszerpiaci elemzők szerint a piaci folyamatok jelentős részben függetlenül alakulnak a kormányzati szándékoktól, a restrikciós törekvés csak átmeneti. Nálunk a 2007-től hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvény hatására például drasztikusan visszaesett a tb gyógyszerkiadása, de csökkent a lakosság teherbíró képessége is. Ma már a gyógyszerforgalom 40 százalékának a költségét a lakosság állja, 60 százalék az állami hozzájárulás. Egyébként nőtt a vény nélkül is kapható orvosságok forgalma is, jelenleg 15,8 százalékot hasít ki a gyógyszerpiacból. Ebbe belejátszik, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatására például az Algopyrin az évi 6 milliárdos forgalmával vénykötelessé vált. Bezavart az orvosságok forgalmának alakulásába az orvosok receptírásának a megszigorítása is, az átlagosnál több készítményt utalványozó doktoroknak saját pénzen kötelező továbbképzésen kell részt venniük.
Ám a fogyasztást mérséklő eszközök csak ideig-óráig hatnak. A nemzetközi tendenciákat nézve feltételezhető az újabb növekedés mindaddig, amíg nem érjük el az uniós átlagot. Ez a népesség életkorával járó krónikus betegségek számának növekedésével, az újonnan piacra kerülő és drága innovatív szerekkel, a régebben piacon lévő, de új alkalmazású gyógyszerek használatával és a tömeges szűrővizsgálatokkal kiszűrt betegek kezelésbe vételével magyarázható. Nem hagyható figyelmen kívül az unión belüli egységesítésre törekvés sem a határokon átnyúló ellátást illetően. Amúgy amíg nálunk a korábbi évek 204–223 eurós vényköteles lakossági gyógyszerkiadása tavaly 205 euró körül volt, az EU-tagállamokban már nyolc éve megközelítette a 250-et, miközben nálunk meszsze rosszabb a lakosság egészségi állapota. Egyébként a világ gyógyszerfogyasztását ez évre 825 milliárd dollárra prognosztizálják, 2012-re 975, 2020-ra pedig várhatóan 1300 milliárd lesz.
Tavaly a hazai gyógyszerpiac fogyasztói áron meghaladta az 574 milliárd forintot, ezt a 106 milliárdos, termelői áron számított kórházi gyógyszerfogyasztás növelte. Bár ez utóbbi feltehetően több, hiszen sok esetben a betegek beviszik saját orvosságaikat a kórházba, és előfordul az is, hogy a gyógyszercégek egy bizonyos mennyiségű készítmény megrendelésekor úgynevezett rabatot (ingyengyógy-szert) adnak. Amúgy a gyógyszerköltség jelentős hányadot tesz ki a kórházakban. Rácz Jenő, a veszprémi megyei kórház főigazgatója például elmondta: amíg élelmezésre naponta 15 millió forintot költenek, gyógyszerre 40 milliót, ennek fele az onkológiai betegek készítményeire megy el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.