Évente ugyan hatvan-száz fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát – erről Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója beszélt. Hozzátette: nekik is szembesülniük kell a praxishoz jutás anyagi nehézségeivel és a praktizálás megkezdéséhez szükséges bürokratikus procedúrával.
Pedig legalább 250 rezidenst kellene képezni évente ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélődjön az elöregedett háziorvosi kar, a 6800 körzetben dolgozók harmada jócskán nyugdíjkorhatár fölött van, jelentős számú a hetvenévesnél idősebb orvos. Az alacsony bér után járó nyugdíjból ugyanis nem tudnának megélni, és nincs kinek eladni a praxisukat, így „kihalálos” alapon cserélnek gazdát a praxisok – toldotta meg a gondolatsort Komáromi Zoltán háziorvos. Szerinte megoldás lehetne az alapellátási nővér- és speciális adminisztrátorképzés bevezetése. Ez utóbbiakból hatezerre lenne szükség. Ők levennék az adminisztratív terheket a nővérekről, utóbbiak pedig az orvosokról. És ha három nővér tartozna egy orvoshoz – csakúgy, mint több nyugati országban –, két-három praxist is képesek lennének tisztességesen ellátni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.