Veszélyes takarékosság
Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ténylegesen is szent tehénnek tekintenék az ellátási rendszer finanszírozását. Ráadásul egy nemrég kiadott brit szaktanulmány rámutat: a szociális megszorítások akkor is súlyos hatással lehetnek a népesség egészségügyi állapotára és a halálozási mutatókra, ha közvetlenül nem is érintik a gyógyászati rendszert.
Az egészségügyi rendszerek ilyen-olyan átalakítása számos uniós országban felmerült a takarékossági intézkedések kapcsán. Olaszországban például az egészségügyi kiadások regionális ellenőrzésének megváltoztatását tervezik a hatékonyabb működés érdekében.
Szlovákiában a Mikulás Dzurinda vezette előző jobbközép kormány helyezte nagyobb mértékben piaci alapokra a rendszert, amelynek egyik következményeként a lakosság jelentős része jelenleg is már csak minimális szintű szolgáltatáshoz juthat. A szociáldemokrata Fico-kabinet választási veresége után a múlt héten hivatalba lépett újabb jobbközép pozsonyi koalíció vezetője, Iveta Radicová miniszterelnök ugyanakkor további reformokat tervez a szociális és az egészségügyi ellátórendszerben.
A francia lapok múlt héten arról cikkeztek, hogy már a kabinet által bejelentett költségvetési megszorítások hatálybalépése előtt olyan rendelet kiadását tervezi Párizs, amelynek értelmében az évi 1500 műtétnél kevesebb operációt végrehajtó kórházakat be kellene zárni országszerte. A lépés kritikusai szerint ez alapvetően rontaná sok vidéki terület ellátási színvonalát.
A legsúlyosabb vita a német és a brit egészségügyi reform körül bontakozott ki. Berlinben a múlt héten el is fogadta a kormány a konzervatív liberális koalíció elképzeléséhez képest utólag felvizezett javaslatot az egészségügyi járulékfizetésnek a bérköltségektől való fokozatos függetlenítéséről. Ezenfelül a liberális Philipp Rösler vezette szaktárca a gyógyszergyártók szabad árképzését is jelentős mértékben korlátozná a betegbiztosítók kiadásainak visszafogása érdekében. A német reform azonban nem közvetlenül a 80 milliárd eurós megszorító csomag részeként állt össze. Nagy-Britannia esete ugyanakkor azért különösen érdekes, mert George Osborne pénzügyminiszter drákói megszorítási csomagja hivatalosan tabunak tekinti az egészségügyi kiadásokat. Ehhez képest a brit nővéreket egybegyűjtő legnagyobb szakmai szervezet, a Royal College of Nursing arra talált bizonyítékokat, hogy összesen 10 ezer munkahely megszüntetését tervezi az egészségügyi minisztérium a megürülő helyek leépítésével és a toborzás befagyasztásával. Peter Carter, az RCN főtitkára éppen ezért „nagyobb nyíltságra” szólította fel a kormányt megtakarítási tervei kapcsán.
A lakosság jelentős részének egészségi állapot azonban várhatóan akkor is romlani fog, ha a takarékossági intézkedések valóban nem mérnének közvetlenül csapást az ellátás színvonalára. A British Medical Journal (BMJ) tanulmánya szerint a megszorítások és elbocsátások miatt munkanélkülivé válók számának növekedése, illetve a társadalmi lecsúszást fékezni hivatott szociális rendszerektől történő forráselvonások önmagukban képesek rontani a betegségi és halálozási statisztikákat.
A BMJ kutatói szerint például az egy főre jutó szociális kiadások 80 euróval történő csökkentése 2,8 százalékkal növelné az alkoholizmus és 1,2 százalékkal a szívbetegségek okozta elhalálozások számát.
A BMJ-ét megelőző hasonló tanulmányok is arra jutottak, hogy a munkanélküliségi ráta növekedése szinte közvetlen kapcsolatban áll a megbetegedések és öngyilkosságok számának az alakulásával. JK
Szabott magyarországi keretek
A gazdaság keretei határozzák meg az egészségügyi forrásteremtés lehetőségét – jelentette ki Szócska Miklós, az ágazatért felelős új államtitkár. S ha lesz konszolidáció az egészségügyben, azt feltételekkel, a különböző alágazatokkal arányosan teszik meg – tette hozzá.
Mivel az új kormány tartja magát az előző által meghatározott évi 3,8 százalékos államháztartási hiánycélhoz, s a gazdasági fellendüléssel is várni kell, úgy tűnik, azzal a költségvetéssel kell beérni az egészségügynek, amit kiszabott számára az idei költségvetési törvény. Pedig egészségügyi elemzők és egészségpolitikusok is elismerik a forrásbővítés indokoltságát, hiszen a GDP-ből a tiszta gyógyító ellátásra csupán 4,9-5 százalék jut, ez 1-2 százalékkal kevesebb a visegrádi országok átlagánál, 250-300 milliárd forinttal vagyunk lemaradva tőlük.
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése feszített, a kórházakra jutó összeg a két évvel ezelőttivel, a gyógyszerek ártámogatására jutó pedig a tavalyival azonos. Az olcsó, generikus készítmények között három éve meghirdetett árversenyben nincs több tartalék, a kezdeti, átlagosan 23 százalékos árcsökkentés mára 2,4 százalékra zsugorodott, s a betegek gyógyszerterhe sem növelhető tovább.
NTE
