Itt vannak Vitézy Dávid első bejelentései: több gigaberuházásnál vizsgálatot indít, felkészül a Budapest–Belgrád vasútvonal és a mohácsi Duna-híd – „A vasútfejlesztés korába lépünk”
Ezekben a percekben tartja miniszterjelölti meghallgatását Vitézy Dávid az országgyűlés szakbizottsága előtt.
A leendő közlekedési és beruházási miniszter felszólalásában ismertette, milyen keretek között áll fel az általa vezetett Közlekedési és Beruházási Minisztérium.
Azzal kezdte, hogy rég nem volt a közlekedési és építési területnek országgyűlési fókusza, ez pedig szerinte bizonyítja a kormányzat szándékát az infrastrukturális fejlesztésekért. Felidézte, hogy annak idején civilként kezdett el foglalkozni közlekedés- és várostervezéssel, és kért számon politikusokat, most pedig azt kérte, hogy
őt kérje mindenki számon ugyanezért.
Bemutatta parlamenti államtitkárát, volt televíziós riportert, Tárkányi Zsoltot. Közigazgatási államtitkárát egyelőre nem mutatta be.
Szerinte a minisztérium sok kihívással szembesül, ugyanis jelentős feladatok tornyosulnak előtte. Magyar Péter arra kérte fel, hogy „széles körű megvalósítást” kezdjen el a Tisza programja alapján, beleértve a közúti, vasúti infrastruktúrát és az építési szabályokat is.
Vitézy Dávid bejelentette az első intézkedéseit: azonnali ellenőrzés kezdődik a beruházásoknál
A jövőre is fognak koncentrálni, de először meg kell nyitni a múlt aktáit, a munkát igazságtétellel kell kezdeni. Szerinte sok olyan kérdés van, amelyekben nem látni tisztán, és szabálytalanságok merültek fel. Ezek között külön nevesítette
- a Budapest–Belgrád vasútvonalat,
- a mohácsi Duna-híd építését, amelynél szerinte ennek túlméretezettsége a probléma,
- a szolnoki járműjavító privatizálását,
- a dunakeszi járműjavító csődjét, amely miatt nyáron nem lesz elég IC-kocsi, mert elmaradnak a szükséges fővizsgák,
- az autópálya-koncessziót, hogy ezért mennyit fizetett ki eddig az állam. Ennek ellenőrzése „az új kormány hivatalba lépését követően már másnap megkezdődik”,
- és az útdíjak körüli informatikai beszerzéseket.
Külön beszélt az uniós pénzek hazahozataláról. Szerinte ezen a téren óriási károkozás történt, Magyarország pénzektől esett el. Az elmúlt két évben összességében 800 milliárd forintról van szó, amelyből a HÉV-et rendbe lehetett volna tenni, több főutat felújítani és IC-kocsikat vásárolni.
Ennek kapcsán azt jelölte meg a legfontosabbnak, hogy még nagyobb nagyságrendben ne vesszenek el uniós pénzek. De szerinte ez nem lesz könnyű. „Nemcsak az a feladatunk, hogy hazahozzuk a pénzeket, hanem az, hogy szabályosan és határidőre el tudjuk költeni.” Három forrás áll rendelkezésre:
- Helyreállítási alap, ezt nyár végéig lehet felhasználni. Új projekteket javasolnak beemelni a közlekedésben, energetikában, lakhatásban.
- CEF, transzeurópai vasúti fejlesztésekre szolgáló alap. Ha nem használják fel a pénzt, más uniós tagállam költheti el. Itt olyan projektről van szó, mint a Nyíregyháza–Debrecen vasútvonal fejlesztése.
- Operatív programok, kohéziós források, ezek 2029-ig használhatók fel. Itt van pénz a HÉV-re.
2028-tól pedig az új uniós ciklusra is fel kell készülni új tervekkel.
Az előző minisztériumi vezetést semmittevéssel vádolta, illetve felrótta a szakértői gárda leépítését. Erre később Nagy Bálint, az előző kormány közlekedési államtitkára, most a bizottság alelnöke és tagja reagált. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a mandátuma alatt a minisztérium tett, így például a vármegyebérletek bevezetése, több száz új busz beszerzése vagy éppen az útépítések. Szerinte 2500 milliárd forintnyi közbeszerzést készítettek elő 140 projektben.
Vitézy Dávid kijelentette: az országbérlet és a vármegyebérlet meg fog maradni, mert ez jó dolog.
Dicsérte a GYSEV integrációját, amelyet megtartandó átalakításnak nevezett. Ahhoz azonban ragaszkodott, hogy vidéki vonalakat bezártak, itt nem csak módváltás történt, ezért ezen nincs mit megtartani. A buszhálózat viszont szerinte is érték, hiszen minden települést elér. A minimális szolgáltatás pedig nem fog csökkenni.
Első feladatának Vitézy Dávid azt tekinti, hogy újra megteremtse a tárca képességét a közbeszerzések lebonyolítására. Hangsúlyozta, hogy
a vasútfejlesztés korába kell átlépni.
Magyar Péter ezt neki szabta feladatul, amelynek nagy örömmel tesz eleget. Említést tett arról, hogy az új KRESZ-nek lesz társadalmi konzultációja, illetve némiképp részletesebben beszélt a magyarországi repterek jövőjéről.
Ebben különbséget tett a vidéki és a budapesti légi kökötő helyzete között. Ferihegy kapcsán azt mondta, hogy készen vannak az ide vezető gyorsvasút tervei, és meg fogják építeni.
Az útépítések témájában tett nyilatkozatából úgy tűnt, az autópálya-infrastruktúrát elégségesnek tartja, sokkal inkább az alacsonyabb rendű utak fejlesztésére kíván koncentrálni. A kötött pályát illetően pozitív példának hozta a hódmezővásárhelyi tram-traint és kilátásba helyezte más városoknál is elővárosi vasutak létrehozását.
A bizottság a mintegy kétórás meghallgatás végén támogatta Vitézy Dávid miniszteri jelöltségét hat igen szavazattal és egy tartózkodás mellett.
