Véleménye szerint más európai országokban a világválság ellenére sem szenvedett el a magasépítési iparág a miénkhez hasonló veszteségeket, s ebben jelentős szerepet játszik, hogy ott jóval nagyobb arányban folynak a lakás- és épületfelújítások, mint Magyarországon.
Nálunk az ipari és kereskedelmi épületekkel összefüggő munkáknak mindössze öt százalékát teszik ki a rekonstrukciók. A lakások esetében ennél ugyan jóval nagyobb a felújítási arány, de ez is jelentősen csökkent az előző évekhez képest. Emiatt alig számíthatnak megrendelésekre a korszerűsítési munkákra szakosodott vállalkozások.
Az elmaradó felújítások más gondokat is felvetnek, hiszen az elavult technológiával készült házak „falják” az energiát, a rosszul szigetelt falakon, hézagosan záró ablakokon, ajtókon át sokan az utcát fűtik, miközben egyre nőnek energiaköltségeik. Éppen ezért az ügyvezető igazgató nem tartja szerencsésnek, hogy ötszázalékosra csökken a távhő áfája.
Igaz ugyan, hogy így akár több tízezer forinttal is csökkenhet évente egy-egy lakás fűtési díja, ugyanakkor konzerválódik az elavult konstrukció, marad a pazarló felhasználás – érvel Aszódy Tamás. Véleménye szerint így a meglévő, energiatakarékosságra ösztönző pályázati rendszerek is veszítenek a hatékonyságukból. A szakember úgy véli, mivel az energiakérdés egyre inkább központi szerepet kap az egész világon, a díj mérséklése helyett a házak energiahatékony átalakítását kellene jobban motiválni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.