Év végi hajrá a gázcégeknél
„A jogszabályok ismerete nélkül nehéz véleményt mondani a kormány által a múlt héten bejelentett sávos árrendszerről. Az azonban máris biztosan látszik, hogy számlázási rendszerünk ilyen rövid idő alatt nem tud átállni az új rendszerre” – reagált lapunknak Kutas István, az érintett E.On Energiaszolgáltatót is magában foglaló hazai E.On csoport szóvivője.
Az új egyetemes piacigázár-képzés szerint 2011. január 1-jétől éves felhasználásuk függvényében különböző tarifasávokba tartoznak a fogyasztók, és változnak a gáz árának az összetevői is. E kettő eredményeként a jövő évtől a lakossági fogyasztók 58 százaléka számára egyáltalán nem lesz drágulás, további 8 százaléknak pedig csak egy százalék alatt. „Mivel mindenki az alacsonyabb fogyasztás után szeretne majd fizetni, nagyon pontosan kell definiálni azt az alapot, amelynek alapján a fogyasztókat sávokba sorolják” – mutatott rá Kutas István. Még visszaélésekre is csábíthat az új rendszer.
Ugyanakkor még nem látható, mi határozza meg ezt a bizonyos „alapot”, azaz az éves fogyasztást. Talán a megelőző naptári vagy a megelőző gázév számaiból kell kiindulni, de fel lehet szorozni éves szintre a 2011. januári felhasználást is. Nyitott kérdés, hogyan kell eljárni a felhasználásukat havonta bediktálóknál vagy az egyetlen közös számlát benyújtó társasházaknál. Utóbbiaknak jó eséllyel bontott számlát kell adniuk, ha tudnak, s figyelembe kell venniük az évi 1200 köbméter alatt fogyasztókat és a kedvezményre jogosultakat is.
S vajon nem bonyolítja-e túl a rendszert a sok ársáv, sőt, maga az időjárás is? Ha most az előző, viszonylag meleg tél után egy nagyon hideg jön, akkor egyes fogyasztók átcsúszhatnak a magasabb tarifát előíró ársávba. Vagy időjárásfüggő lesz az ársáv?
A bejelentésből nem derült ki, hogyan alakul az egyetemes szolgáltatás tarifája a nem lakossági szektorban. A Magyar Energia Hivatal lapunk birtokába jutott tervezete szerint a havi 1250 köbméternél többet felhasználóknak átlagosan 11 százalékos az emelés. Ez úgy állhat összhangban a bejelentett, 10 százalék alatti lakossági növeléssel, hogy a háztartásoknál sokkal több gázt felhasználók, például a közintézmények számára 10 százalékos fölötti a drágítás.
Nem tudni, módosítható-e majd év közben a sávba sorolás amiatt, hogy új gyermek született a családban. Ha nem, akkor a gyermek születési éve egészére jár a kedvezmény, vagy csak a következő esztendőtől? Hogyan igazolják a jogosultságukat a fogyasztók, s van-e a szolgáltatóknak joguk nyilvántartani ügyfeleik gyerekei számát?
Utóbbiakra tegnap reggel Bencsik János energetikai államtitkár megadta a választ a televízióban: a felhasználók sávos nyilvántartása a szolgáltatók dolga, és a kedvezményekre való jogosultságot is náluk kell bejelenteni. A mindezt lehetővé tévő infrastruktúrát a társaságoknak január 1-jére létre kell hozniuk. Emlékeztetett, hogy a hazai egyetemes gázszolgáltatóknak az elmúlt években a hazai átlagnál kétszer nagyobb nyeresége keletkezett. (Lehet, de ez tavaly az érintett E.On cégnél –8,1, a GDF Sueznél –3,2 milliárdos adózott eredményt jelentett, a másik két szolgáltató nyereséges volt.) Keddi parlamenti felszólalásában Rogán Antal fideszes politikus is rámutatott, hogy 2002–10 között megháromszorozódtak a hazai lakossági gázárak. Ebben a piaci tényezőknek csak kis szerep jutott, annál több a gázár – szerinte – indokolatlan elemeinek. Ilyen a szolgáltatóknak megengedett, túl nagy tőkemegtérülés, a nemzetközi átlagnál magasabb nyereséghatár vagy az infláció hatásának figyelembevétele. „Nem az egyetemes piacon kell nagy nyereséget elérni, sorra jönnek létre a versenypiaci gázkereskedők” – mondta.
Versenypiacon
A szabályozás figyelméből közvetve a versenypiaci háztartásoknak is jut. Az egyetemes piaci árképzéssel ugyanis megváltozik az a viszonyítási alap is, amelyből a versenypiaci árképzés kiindul. Ám épp a játékszabályok változása miatt a kereskedőknek is újra kell gondolniuk saját árképzésüket. „Kedvezményrendszerünket mindenképpen meg kívánjuk tartani” – mondták lapunknak a szegmens legnagyobb cégénél, az EMFESZ-nél.
