Kelet-Európa nyerhet az atomválságon
A kelet-európai atomreaktorok átlagos, kapacitással súlyozott életkora 19,1 év, míg a nyugat-európai reaktorok 26,6 évesek. Az észak-amerikai erőművek egyébként ennél is idősebbek, átlag 29,7 évesek. A Fukusimában található atomerőmű katasztrófáját követően Európa-szerte felülvizsgálják az atomerőművek működését, Németország bezárja hét legidősebb reaktorát.
Jan Tomanik, a Wood & Co. elemzője úgy vélte: az erőművek bezárása jelentősen csökkenti a túlkapacitásokat, ez pedig drasztikusan átalakítja az energiapiacot. A szakértő hozzátette: nem számít arra, hogy a közép-európai régióban bezárási hullám indulna, a nyertes cégek között lehet például a Csehországban található reaktorokat üzemeltető CEZ. A cég összesen hat, 1985 és 2002 között üzembe helyezett üzemet működtet Csehországban.
Az Enel SpA pedig négy, 11 és 26 év közötti reaktort kezel Szlovákiában. Ugyanakkor a paksi létesítmény megítélése ilyen szempontból kérdéses, mivel a reaktort 1986-ben helyezték üzembe. Paks eredetileg 2012-2017-ig működhetett volna, de 2008-ban teljes kapacitásbővítést hajtottak végre és meghosszabbították a blokkok élettartamát, így a jelenlegi állapot szerint akár 2037-ig is működhet a 25 éves erőmű.
Az európai atomerőművek a világátlagnál biztonságosabbak – mondta el a Világgazdaságnak a fukusimai atomerőműnél fenyegető katasztrófa kapcsán Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. Ezt a szakértő azzal magyarázta, hogy az Európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elvárásainál is szigorúbb kritériumokat fogadott el az európai létesítmények biztonságára vonatkozóan néhány évvel ezelőtt. Ezek megvalósítására 2011-ig kaptak haladékot az államok, teljesítésük Magyarország esetében is folyamatban van – tette hozzá a főigazgató-helyettes.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az európai atomerőművek átlagban minden téren biztonságosabbak lennének a világ más részein üzemelőknél. Földrengésállóság szempontjából például a japán létesítmények a legjobbak, mivel ezek építésekor számításba vették, hogy a kőzetlemezek határmezsgyéjén fekvő szigetországban időről időre előfordulhat extrém erejű földmozgás. (Ezt a fukusimai atomerőmű még elbírta, a katasztrófahelyzetet a földrengés nyomán fellépő cunami okozta.) Európa viszont földrengésveszély szempontjából sokkal nyugodtabb zónában fekszik, ezért az itteni atomerőművek többségénél ésszerűtlen lett volna a japánokéihoz hasonló standardokat követni – véli Lux Iván.
