Még mindig van lejjebb
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) szerint mindebben egyértelműen a lakáscélú támogatások drasztikus visszafogása tükröződik. A szervezet úgy látja, ha tovább esik a kiadott építési engedélyek száma, ez azzal járhat, hogy az idén rendkívül kevés lakás építése kezdődhet meg, ennek nyomán pedig több évtizedes negatív rekordot dönt meg a jövőre használatba vehető otthonok száma.
Gyakorlatilag nincsenek megrendeléseink – támasztotta alá a lakásépítések katasztrofális statisztikáit saját tapasztalataikkal Kató Aladár, a hazai tetőcseréppiacon vezető szerepet betöltő Tondach Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Az idei első negyedévi eredményeiken egyáltalán nem látszik, hogy bármi is változna a piacon, továbbra is meglehetősen borúsak a kilátások. Pedig már tavaly sem volt rózsás a helyzet, a cég itthoni árbevétele egyötödével kisebb volt, mint amit egy évvel korábban realizáltak. Szépítette ugyanakkor az összképet, hogy külső piacaikat nem sújtotta ennyire a válság, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában kisebb veszteséget szenvedtek el, „mindössze” 10 százalékkal lett kevesebb a bevételük, mint 2008-ban. Egyedül a tavaly átadott, korszerű cserépgyártó üzemük működik teljes kihasználtsággal, a többi csak vegetál, a tatai gyárat be is kellett zárniuk. Mások pedig a téglagyáraikat tették takaréküzembe – tette hozzá.
A vezérigazgató szerint változatlanul lejtmenetben van az ágazat, s félő, hogy ha nem történnek hathatós kormányzati lépések, tovább zuhannak az eredmények. Kató Aladár bízik abban, hogy az új kabinet megteszi azokat a lakáspolitikai intézkedéseket, amelyek szükségesek az ágazat talpra állásához. Mint mondta, állami szerepvállalásra van szükség, hiszen ma a lakosság zöme képtelen a jövedelméből lakást vásárolni. Be kell indítani a bérlakásprogramot, és olyan helyzetet kell teremteni, hogy végre megnyíljanak a banki hitelforrások, amelyek elapadása nagyban hozzájárult a piac leüléséhez.
Az állami beavatkozás fontosságát hangsúlyozta lapunknak Illy Gábor, az egyik legjelentősebb hazai építőanyag-gyártó és -forgalmazó cég, a Baumit Kft. ügyvezetője is, mint mondta, e nélkül menthetetlenül összeomlik az ágazat. Szerinte túl gyorsan, átmenet nélkül vágták el a finanszírozási zsinórokat a múlt évben, és ennek káros hatását tetézte a válság, amely a még „pörgő lendkereket állóra fékezte”. Cége még azon szerencsések közé tartozik, amelyek profitálnak a lakásfelújításokból, különösen a panelkorszerűsítések jelentettek mentőövet számukra. Emellett nőtt az exportjuk is. Így a 2008-as 10 milliárdos bevételüket sikerült tavaly csaknem egymilliárddal megfejelniük. Illy Gábor a bajok egyik gyökerének tartja a szakma szétaprózottságát: amíg például Ausztriában 800 építőanyag-értékesítő pont van, addig nálunk 3 ezer. Az egészséges versenyt gátolják a tekintélyes méretű feketegazdaság szereplői is; ebből a szempontból nem volt jó döntés a tavalyi áfaemelés – vélekedett. A szakember bízik abban, hogy az új kormány felismeri: az építőipar megmentésének prioritást kell kapnia. Nélkülözhetetlen a bérlakás-építési program beindítása, szigorítani kell a csődtörvényen, hogy a szakmára ma általánosan jellemző fehérgalléros bűnözés visszaszoruljon, s olyan kormányzati irányítóra van szükség, akinek kellő rálátása van az egész ágazatra, továbbá vissza kell terelni a bankszférát a lakásépítések finanszírozásához – ragadott ki néhány megkerülhetetlen elemet a tennivalók közül. Jóslata szerint ha nem lesznek határozott és jó irányba mutató intézkedések, a harmadik negyedévre csődhullám boríthatja el a lakáspiaci szereplőket.
A költségvetési és uniós forrásokból, adókedvezményekből finanszírozott különféle támogatások mértékének éves szinten el kellene érniük a GDP 1,5 százalékát.
Csökkentené szerintük a költségvetési terheket, ha a támogatások jelentős részben a legális építések, felújítások támogatásán keresztül történnének.
S megtakarítást eredményezne, ha a várt/ígért szja-csökkentést részben becsatornáznák a lakásügybe, és ha nőne az előtakarékosság szerepe az önerőképzésben.
A költségvetési és uniós forrásokból, adókedvezményekből finanszírozott különféle támogatások mértékének éves szinten el kellene érniük a GDP 1,5 százalékát.
Csökkentené szerintük a költségvetési terheket, ha a támogatások jelentős részben a legális építések, felújítások támogatásán keresztül történnének.
S megtakarítást eredményezne, ha a várt/ígért szja-csökkentést részben becsatornáznák a lakásügybe, és ha nőne az előtakarékosság szerepe az önerőképzésben. ÉVOSZ: állami faktoringcég kell A legégetőbb problémák megoldására két héten belül javaslatot tesz a kormánynak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), közösen a mérnök- és az építészkamarával – jelentette ki Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke tegnapi közgyűlésükön.
Kiemelten kezelendő a szakszövetség szerint a közbeszerzéseken induló ajánlattevők minősítése.
Ugyancsak a javaslatok között szerepel egy állami faktoringcég létrehozása, amely az uniós támogatású beruházások ellenértékét fizetné ki a mainál jóval korábban.
A szakma megszüntetné a feltétel nélküli bankgaranciát, mivel az a visszaélések melegágya.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.