Jövedelmező a cukorgyártás

„A hazai mezőgazdaság legjövedelmezőbb ágazatának számít az idén a cukor” – véli Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. elnök-vezérigazgatója. A cukorgyártásban Magyarországon egyedüliként talpon maradt, az osztrák Agrana tulajdonában levő társaság vezetőjének szavai alapján úgy tűnhet, a korábban kifejezetten nyereséges ágazat majdnem végét hozó 2006-os uniós cukorreform után kezd magához térni, ám ez a termelés még mindig töredéke a korábbinak.

Igaz, a tavalyinál mindenképpen kedvezőbbek a mutatók. Fischer Béla a tervek szerint január első napjaiban véget érő betakarítást értékelve elmondta: „Hosszú az idei kampány, mivel 730 ezer tonna cukorrépát kell feldolgoznunk. Tavaly ez a menynyiség mindössze 440 ezer tonnát tett ki.” Az idei termést úgy jellemezte: a hektáronkénti 50 tonna fölötti termésátlag nem felelt meg a várakozásoknak, ám a répa magasabb – a szokott 16 százalékoshoz képest 17 százalékos – cukortartalma kompenzálja a mennyiségi kiesést. Ezzel együtt a 160 dolgozónak, kampányidőszakban pedig további 100 embernek munkát adó egyetlen hazai cukorgyár képes legyártani a 105 ezer tonnás magyar cukorkvótát – tette hozzá. Ez a hazai fogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki, és majdnem hetede az Agrana csoport hét gyárában az idén előállítandó mennyiségnek. Ehhez a kaposvári üzemben másfél milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket az ország egész területéről származó cukorrépa fogadására.

Fischer Béla szerint ezért is problémát jelent, hogy hiányoznak a répatermelés támogatását, illetve a cukorvertikum más elemeit – például a szállítási jogot – szabályozó rendelkezések. „Lassan vége az idei betakarítási kampánynak, sem az EU által biztosított támogatási pénzek allokációja, sem a szállítási jogok kérdése nem rendezett, ez pedig elbizonytalaníthatja a termelőket a jövő évi szállítási szerződések megkötése előtt” – érvelt Fischer Béla.

A magyar cukorgyártásban a korábbi garantált ár egyharmados csökkenését hozó uniós reform után a legkritikusabb pont a nyersanyagellátás volt, de most, legalábbis 2013-ig, az uniós közös agrárpolitika átalakításáig ennek a feltételei adottak. Magyarországon a 75 százalékos kvótacsökkentés kompenzálására juttatott uniós források jó részét azonban még nem allokálták. Erre részben magyarázat, hogy máig nem tisztázott, mikor tér át hazánk az egységes agrártámogatási rendszerre (SPS), így a tonnánkénti 11 eurós uniós és nemzeti szubvenció feltételei sem kristályosodtak még ki.

Rendelkezésre áll ugyanakkor 52 millió eurónyi úgynevezett diverzifikációs támogatás, amelylyel a struktúraváltást, a leépülő cukorgyártás helyén térségfejlesztést biztosít az EU. Ebből 5,6 milliárd forintot ajánlott fel most az agrárkormányzat.

A hazai cukorágazat számára kiemelt problémát jelent az a több tízezer tonnára becsült tétel is, amely szürke- vagy feketecsatornákon kerül forgalomba. Ez a Magyar Cukor Zrt. számára is gond, hiszen a cég nemcsak gyárt, de importál is – jegyezte meg Fischer Béla.

A kiépítendő vezetéken keresztül a cukorgyárban működő biogázüzem folyamatosan biztosítja a fürdő gázellátását a földgáz áránál harminc százalékkal olcsóbban.

Az üzemeltetői munkát az E.On évi több mint hatmillió forintért, míg a Magáz hárommillióért vállalta. A kaposvári közgyűlés az utóbbi ajánlatot fogadta el, s már alá is írták az üzemeltetési szerződést.

A kiépítendő vezetéken keresztül a cukorgyárban működő biogázüzem folyamatosan biztosítja a fürdő gázellátását a földgáz áránál harminc százalékkal olcsóbban.

Az üzemeltetői munkát az E.On évi több mint hatmillió forintért, míg a Magáz hárommillióért vállalta. A kaposvári közgyűlés az utóbbi ajánlatot fogadta el, s már alá is írták az üzemeltetési szerződést.-->