Általános a rosszkedv az autókereskedők körében, hiszen áprilisban csupán 0,8 százalékkal bővült a személygépkocsik piaca: a múlt hónapban 3690 új autó kapott rendszámot, a tavalyi negyedik hóban elértnél mindössze 28-cal több. A márciusi bővülés 0,6 százalékos volt, ezért úgy látszik, vége annak a reménykeltő trendnek, amilyet január–februárban mutattak az adatok, amikor 24, illetve 16 százalékkal nőtt a forgalomba helyezések száma.
Igaz, Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke már februárban is óvott a túlzott derűlátástól, mondván, az első két hónapban utakra került új autók jó részét még decemberben rendelték meg a vevők. A szakember úgy vélte, legalább még két-három hónapot kell várni ahhoz, hogy kiderüljön, valóban megfordult-e a trend. Most bebizonyosodni látszik, semmi sem változott, a piac visszatért az alacsony forgalmi szinten való stagnáláshoz.
Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy az alacsony jövedelmű rétegek jó időre lemondtak az autóvásárlásról, mint hogy a közismerten a legmegbízhatóbb márkák közé tartozó Suzuki – amely vagy másfél évtizedig vitathatatlanul piacvezető volt – a múlt hónapban már csak 125 gépkocsit helyezett forgalomba, és ezzel a havi toplista tizedik helyét foglalja el. Ugyanakkor az Audi felugrott a nyolcadik helyre. Az első négyhavi tízes listáról pedig már leszorult a Suzuki, és a fentiek azt mutatják, nagyon szétnyílt a lakosság jövedelmi ollója.
„Mivel magánember csak elvétve vesz autót, megfelelő vevőfinanszírozás nélkül nem várható érzékelhető javulás. Ezért reméljük, a pénzintézetek olyan új hitelkonstrukciókkal jelentkeznek, amelyek a potenciális vevők számára elfogadhatók és elérhetők. Optimizmusra adhatnak okot azok a hírek, amelyek az euróalapú jelzálog-hitelezés felélesztéséről szólnak” – mondta Erdélyi Péter.
Lapunk érdeklődésére több – magát és forgalmazott márkáit megnevezni nem kívánó – kereskedő egybehangzóan állította, egyre kevesebb a megrendelésük, s mindenki abban bízik, a szerviz talán fenntartja a vállalkozást. A válság elmúlt két éve alatt azonban a szervizekből történő elbocsátásokkal párhuzamosan növekedett az illegális, számlát nem adó „sufniműhelyek” száma (VG, 2011. április 22. 7. oldal).
„Jelenleg az autósszakma szolgáltatói része (javítás és karbantartás) is csökkenő forgalommal néz szembe, amelynek egyik oka a harmadik éve alacsony értékesítési szint miatt kiesett garanciális szervizmunka, valamint az ügyfelek átpártolása a márkaszervizektől a »fekete« műhelyekhez – mondja Erdélyi Péter, hozzáfűzve: – Régi probléma az, hogy egyes – kis mennyiségben új, de főleg használt – autókat behozó vállalkozók (szürkeimportőrök) készletük értékesítése után, de az áfa megfizetése előtt megszüntetik vagy csődbe viszik a vállalkozásukat. Így versenyelőnybe kerülnek, miközben a közterheket nem fizetik meg.”
Tavaly két alkalommal is elutasította a kormányzat az MGE javaslatát a regisztrációs adó és az áfa egyidejű megfizettetésére. Ezért az egyesület újabb törvénymódosításra tett javaslatot, amely arra irányul, hogy a kötelező adatszolgáltatás, valamint az áfa megfizetésének igazolása a forgalomba helyezés feltételévé váljon.
A gépjárműimportőrök úgy látják, a személyautók bizonyos kategóriáiban – a 2000 köbcentisnél nagyobb benzin-, illetve a 2500-nál nagyobb dízelmotoros gépkocsiknál – a regisztrációs adó összege nagyon magas, a külföldi forgalomba helyezést ösztönzi, illetve gátolja a fiatalabb, használt járművek behozatalát.
Azt is a feketegazdaság versenyelőnyeként említi az MGE elnöke, hogy a törvény a kilométeróra-manipulálást nem vagy nem kellő súllyal szankcionálja. Emiatt az ügyeskedők hatalmas extraprofitra tesznek szert, ugyanakkor megzavarja a használtkocsi-piacot. Nagyon megnehezítik így a gyári márkakereskedők által beszámított autók újraértékesítését is. Ezért a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete javaslatot tett a büntető törvénykönyv módosítására, hogy a kilométeróra-manipulálást letöltendő börtönbüntetéssel szankcionálják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.