Egyre több pénz marad a családoknál – csökken az adóék
A kormány kiemelt célja, hogy a magyar családok könnyebben boldoguljanak a mindennapokban. Az elmúlt években ezért folyamatosan azon dolgozott, hogy ehhez a célhoz megfelelő eszközöket találjon, még akkor is, amikor az Európai Unió inkább egy háborús gazdaságpolitika felé mozdul el.
A kormány megkezdte Európa legnagyobb adócsökkentését, komoly bértárgyalásokat folytatott a minimálbér két számjegyű emelése érdekében, családbarát adórendszert épített, visszavezette a 13. havi nyugdíjat, valamint kidolgozta a 14. havi nyugdíj bevezetésének részéleteit, köszönhetően a békepolitikának. Most egy olyan hónaphoz érkeztünk, amikor a kormány több gazdaságpolitikai intézkedése is érezhetővé válik, februárban ugyanis érkezik
- a 11 százalékkal megemelt minimálbér,
- a 7 százalékkal megemelt szakmunkás-minimálbér,
- a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete,
- a hathavi fegyverpénz a hivatásos fegyvereseknek,
- a szociális és kulturális dolgozók 15 százalékkal megemelt fizetése,
- a kétgyermekes, 40 év alatti édesanyák első adómentes bére és
- a megduplázott családi adókedvezmény.
Az utóbbi két intézkedés adózási szempontból is kiemelt jelentőségű. Az édesanyák adómentességének újabb lépcsője, amikor is a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák előtt is megnyílik a lehetőség, valamint a megduplázott családi adókedvezmény jelentős összeget takarít meg a családoknak. Az adómentesség kiterjesztése 120 milliárd forintot, a családi adókedvezmény megduplázása pedig 290 milliárd forintot hagy idén a családoknál.
Az intézkedéseket azonban érdemes megvizsgálni egy másik dimenzióban is, a munkát terhelő adóék kapcsán. Az adóék ugyanis a munkavégzést terhelő közterhek egyik legfontosabb mutatója: azt fejezi ki, hogy a munkáltató által viselt teljes bérköltségből – vagyis a bruttó bérből és az ahhoz kapcsolódó munkáltatói terhekből – mekkora hányad jut el ténylegesen a munkavállalóhoz.
Vagyis a munkáltató által fizetett teljes munkaerőköltség és a munkavállaló nettó bére közötti különbséget fejezi ki százalékban. A mutató egyszerre tartalmazza a munkavállalói és munkáltatói közterheket, ezért átfogó képet ad arról, milyen mértékben terheli a foglalkoztatást adó és járulék. Magas adóék esetén a munkavállalás nettó hozama csökken, miközben a foglalkoztatás költsége a munkáltatók számára is emelkedik, ami fékezheti a munkaerőpiaci aktivitást, és növelheti a szürkefoglalkoztatás vonzerejét. A mutató alkalmas arra, hogy értékeljük a legutóbbi adókedvezményeket az elmúlt 16 év távlatában, valamint nemzetközi szinten is képet kaphatunk arról, hogy a különböző családmodellek milyen adóterheléssel, adókedvezményekkel találják szemben magukat.
Az elmúlt bő 16 évre visszatekintve elmondhatjuk, hogy több család- és adópolitikai intézkedés is hozzájárult az adóék csökkentéséhez, mint például:
- a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó,
- a családi adókedvezmények rendszerének bevezetése,
- a szuperbruttósítás kivezetése,
- a munkáltatói terhek csökkentése, valamint
- az anyák szja-mentessége.
Ezen intézkedések azt eredményezték, hogy a vizsgált háztartástípusok mindegyikében jelentősen csökkent az adóék. Egy egyedülálló, gyermektelen munkavállaló esetében az átlagbér adóéke több mint 12 százalékponttal alacsonyabb, mint 2009-ben (53 százalékot meghaladó szintről 41 százalék alá csökkent).
Ami a kétgyermekes, kétkeresős háztartásokat illeti (ahol az édesanya 40 év alatti), elmondhatjuk, hogy esetükben még jelentősebb csökkenés azonosítható, hiszen a 2009-es 48 százalékot meghaladó szintről idénre 28 százalékra csökkent az adóék. Amennyiben csak a legutóbbi szja-mentesség hatását vesszük figyelembe, akkor az idei évben a mutató több mint 8 százalékpontot csökkent! Ez mind az érintett családok nettó jövedelemnövekedésében csapódik le.
Érdemes ugyanakkor megvizsgálni, hogy a vizsgált családmodell adóéke hogyan alakul az európai uniós országokban. Az európai uniós mezőnyben is komoly elmozdulást látunk Magyarország relatív adóterhelési pozíciójában, hiszen az egyik legnagyobb csökkenést értük el az EU-tagországok között 2010 óta a különböző családmodelleket vizsgálva.
Amennyiben a két gyermeket nevelő, kétkeresős családok adóékét vizsgáljuk, ahol az édesanya 40 év alatti, 2010 óta 11 helyet javított Magyarország az EU-tagországok mezőnyében. Magyarországnál kedvezőbb mutatót csak három Európai Uniós országban láthatunk.
Amennyiben megvizsgáljuk, hogy egy család költségvetése szempontjából mit jelent a legfrissebb adómentesség és a családi adókedvezmény duplázása, akkor azt mondhatjuk, hogy egy átlagbért kereső anya és apa esetében ez az alacsonyabb adóék havonta mintegy 150 ezer forint többletjövedelmet jelent változatlan bruttó bér mellett.
