Ám. Az elmúlt években a k+f állami támogatási rendszere súlyos elégtelenségektől szenvedett. Amikor az innovációs járulékot bevezette a kormány, a szakma abban reménykedett, hogy az ilyen jogcímen a cégektől beszedett pénzeket valóban arra fordítják, aminek a finanszírozására a közterhet bevezették: a vállalati szféra k+f tevékenységének a támogatására. A források egy jó része azonban eltűnt a nagy kalapban, elnyelte az örökké éhes költségvetés. Szakértők 50 milliárd forintra taksálják az innovációs vérkeringésből így kiszívott összeget.
További problémaként jelentkezett a pályázati rendszer fokozódó átláthatatlansága. Részben a túlburjánzó bürokrácia, részben a nem mindig világos támogatási döntések kikezdték a rendszer alapjait, aláásták a cégek bizalmát. Az elmúlt időszakban tovább rontotta a helyzetet, hogy a már odaítélt támogatások egy része nem jutott el a kedvezményezettekhez, a gazdasági ellehetetlenülés szélére sodorva közülük jó párat.
Látható hát, hogy a k+f támogatás hazai rendszere alapvető revízióra szorul. A cél egy kiszámítható, átlátható rendszer megteremtése, amelyben világos elvek és gyakorlat mentén történik – a központi kormányzat által nem szűkített, hanem urambocsá'' bővített – források elosztása, továbbítása. Csak így érhető ugyanis el, hogy az unió innovációs sereghajtóiból legalább a középmezőnybe fel tudjuk verekedni magunkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.