Vizsgálja a Kaspersky a magyar kormányhatározatot

„Egyelőre folyamatban van a helyzet kivizsgálása” – így reagált a Kaspersky Lab (KL) a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy tesz-e jogi lépéseket a magyar kormánynak a tech cég termékeivel szemben hozott tiltó intézkedése ellen. Az orosz számítógépes biztonsági megoldásokat kínáló vállalat egy múlt heti kormányhatározat értelmében került feketelistára.

Ez azt mondja ki, hogy a magyar állam alá tartozó költségvetési szervek és gazdasági társaságok által használt szoftverek, illetve informatikai és kommunikációs berendezések közül ki kell szűrni a potenciálisan veszélyes programokat és eszközöket. A KL termékeit a jogszabály külön nevesíti, az elhárítási folyamat határidejeként pedig október közepét állapította meg.

Az 1997-es alapítású – 400 millió felhasználót és 270 ezer vállalati ügyfelet kiszolgáló –, moszkvai bázisú cégről hosszú ideje rebesgetik, hogy kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálatokkal.

A vállalattal először az Egyesült Államok szakította meg az együttműködést még tavaly, amikor az amerikai belbiztonsági minisztérium kémkedés miatt kitiltotta a cég szolgáltatásait az állami hivatalokból. A KL akkor beperelte az amerikai kormányt. Az USA után Nagy-Britanniában és Hollandiában is tiltólistára került a kiberbiztonsági vállalat, amelynek termékeit idén nyáron az Európai Parlament „igazoltan rosszindulatúnak” minősítette, és felszólította az Európai Uniót, hogy szakítson a céggel. A magyar kormány augusztus 13-án megjelent határozata ezt a törekvést támogatja.

Lapunk érdeklődésére a KL azt írta, hogy

az ellenük felhozott összes vád „teljes mértékben megalapozatlan, helytelen és nincs bebizonyítva”. Szerintük az európai parlamenti jelentésnek nincs jogszabályi ereje, ugyanakkor hivatkoztak az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalására, amely kimondja, hogy „nincs semmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a KL antivírusa bárminemű veszélyt jelentene”.

Azt is állították, hogy nincs politikai kötődésük egyetlen kormányhoz, így az oroszhoz sem. „A bevételünk 85 százaléka Oroszországon kívülről származik, soha nem segítettük és nem is áll szándékunkban segíteni egyetlen kormány kiberkémkedő tevékenységét sem” – fogalmaztak. A KL ügyvezető igazgatója, Eugene Kaspersky egyenesen úgy értékelt, hogy a termékeik használatának meggátolása „az internet balkanizációjához” vezet.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja