Törvénymódosítás: bezárulnak a kiskapuk – az osztatlan közös földtulajdon felszámolása is gyorsulhat

A törvényjavaslat túl van a részletes vitán, már körvonalazódik, mi szerepel majd a módosításokban, amelyek egy része technikai jellegű, mint például a gazdaságátadást szabályozó törvényben – mondta a Világgazdaságnak a 29 agrártárgyú törvényben változásokat indítványozó törvényjavaslatról Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) főtitkára. Rámutatott, hogy fontos és a kiskapukat bezáró javaslatokat tartalmaz a tervezet földforgalmi törvény módosítására vonatkozó indítványokat tartalmazó része.

Törvénymódosítás: az osztatlan közös földtulajdon felszámolása is gyorsulhat

Ezen belül az osztatlan közös tulajdon felszámolását segíti az a javaslat, amely szerint, ha egy tulajdonostárs vásárolja meg egy másik – szintén az osztatlan közös parcellán belül – tulajdonos hányadát, akkor a módosítások elfogadása esetén egyszerűbb dolga lesz, mint most van. A hatályos szabályozás szerint ugyanis hiába van mindenkit megelőző elővásárlási joga a tulajdonostársnak, ugyanúgy végig kell vinnie a földvásárláskor szükséges procedúrát, mint normál esetben. Ha viszont a képviselők megszavazzák a módosítást, 

– mondta a főtitkár. Az egyéb szabályok persze változatlanok maradnak, tehát például legalább három éve már tulajdonostársnak kell lenniük – tette hozzá.

Fontos, hogy ha a termőföld adásvételnél a vételárat az eladó előre kéri – ami sokszor így történik a gyakorlatban – és még nincs meg a hatósági jóváhagyás, hivatalosan a vevő által kifizetett teljes vételár is hivatalosan előlegnek kinősül. Ha valaki elővásárlási jogával élve „rájelentkezik” a szerződésre, akkor a teljes összeget neki is ügyvédi letétbe kell helyeznie. Így kell igazolnia a teljesítőképességet, amellyel azt szűri ki a jogszabály, hogy ne legyenek fiktív rájelentkezések. Segítik, hogy ne kelljen a vevőnek a pénze után rohannia.

Bezárulnak a kiskapuk

A törvényjavaslat szerint bővülnek a helyi földbizottságok vizsgálati szempontjai, amelyek alapján döntést tudnak hozni az egyes adásvételi ügyekben. A leggyakoribb visszaéléseket nevesítik a jogszabályban, ezekre közvetlenül tudnak hivatkozni a földbizottságok. Cseh Tibor András elmondása szerint ilyen visszaélés például, hogy az adásvétel előtt jelzálogot jegyeztetnek be a vevő javára. Aki ugyanis ilyenkor rájelentkezne a szerződésre, az azt látja, hogy bár a vételár nem magas, de a jelzáloggal együtt már irreális. A főtitkár szerint 

Cseh Tibor András fontosnak tartja még az alhaszonbérleti szerződés szigorítását, amivel annak a gyakorlatnak próbálnak elejét venni, hogy valaki a bérleti jog továbbadása és az alhasznonbérlet révén két lépésben, ráadásul hatósági jóváhagyás és kifüggesztés nélkül szerezze meg a bérleti jogot.

A vízgazdálkodással és az öntözéssel kapcsolatos jogszabályok módosítása a Magosz-főtitkár szerint sokaknak segíthet. A mai gyakorlat szerint ugyanis például a hosszú távra szóló öntözési beruházásokat lehetetleníti el a legfeljebb húsz évre szóló bérleti jogviszony esetleges közeli lejárta. Vagyis most sokan azért nem indítanak el egy öntözési beruházást, mert semmi garancia nincs ara, hogy az adott földet a bérleti idő lejárta után is művelhetik.

Ezért a tervezetben szerepel az egyébként a tulajdoni lapra is bejegyzendő öntözési jog alapításának lehetősége – amihez persze a bérbeadó és a bérlő is kell –, és ha lejár a bérleti szerződés, az öntözési jog alapján a tulajdonos köteles lesz újra megkötni a haszonbérleti szerződést. Tehát aki fejleszt, annak meg is tud térülni a beruházás. Azonban, hogy ezzel ne ne tudjanak visszaélni, a jogszabálytervezetben szerepel egy olyan passzus is, amely szerint, ha három évig nem öntözik a területet, akkor megszűnik az öntözési jog.