A fekete péntek egyre inkább a fekete csalások napja az Egyesült Királyságban. Ez a nap, illetve már időszak, a kiberbűnözők és az internetes csalások főszezonja. A leggyakoribb csalások közé tartoznak a közösségi médiában a hamis ruházati cikkeket vagy a csúcstechnológiát kínáló hirdetések.
Richard Horne, a brit kiberbiztonsági központ vezetője arról beszélt a The Guardiannak, hogy a csalók „egyre kifinomultabb, néha mesterséges intelligencia segítségével kidolgozott csalásokkal veszik célba az akcióvadászokat, ami megnehezíti a felderítésüket”.
Tavaly november és idén január között több mint 16 ezer online vásárlási csalásban a fogyasztók átlagosan 695 fontot veszítettek az illetékes hatóság adatai szerint. Ennek 43 százalékát közösségi médiaplatformról jelentették, míg 18,9 százalékot online piacterekről.
A brit National Fraud Intelligence Bureau szerint a 30–39 évesek tették a legtöbb bejelentést (23 százalék), őket szorosan a 40–49 évesek (20 százalék) követték. Az áldozatok átlagéletkora 42 év volt.
A Black Friday annak idején egyetlen kedvezményes napnak indult, de a több héten át tartó akciókkal mára az év legnagyobb vásárlási eseményévé vált, amely során több milliárd fontot költenek a fogyasztók.
A csalók a tavaly karácsonyi időszakban több mint 11,5 millió fonttal rövidítették meg a briteket, majdnem 1 millió fonttal többel, mint 2022 azonos időszakában. Mivel az internetes csalók már mesterséges intelligenciát is használnak a vásárlók becsapására, ez a szám nőni fog. Ráadásul idén az átlagos költés a novemberi leárazások idején a fogyasztók átlagosan 365 fontért (179 ezer forint) vásárolnak, szemben a tavalyi 300 fonttal (147 ezer forint).
Mivel ennyi pénz forog kockán, a csalók megduplázzák erőfeszítéseiket. A Three távközlési vállalat ügyfelei máris több, csalóktól érkező üzenetekről számoltak be.
Adam Mercer, az Action Fraud igazgatóhelyettese szerint legyen gyanús, ha az eladó sürgeti a vásárlást, mert ez a csalók árulkodó jele.
Másik fontos dolog a vásárlás módjának kérdése. „Akár online piactereken, akár a közösségi médiában vagy kiskereskedőknél vásárol, ha teheti, kerülje a banki átutalásokat, és használjon hitelkártyát, mivel az nagyobb védelmet nyújthat, ha valami balul sül el.”
A brit NCSC hatóság pedig azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy kétlépcsős ellenőrzést állítsanak be, amely extra védelmi szintet biztosít, mivel ha egy bűnöző megismeri is a jelszót, akkor sem tud hozzáférni a számlákhoz. A hatóság eltanácsol attól, hogy a vásárló a hirdetésben található linkre kattintson, és az adott eladót inkább megbízható értékelő oldalakon található vélemények alapján kutassa fel.
MNB Fogyasztói Percek – Banki kibercsalások útvesztője, avagy hogyan ne sétáljunk csapdába? – 2. rész
A klasszikus banki adathalász akciók mellett a bűnözők sokszor celebek, ismert cégnevek reklámjaival kínálnak hamis befektetési lehetőségeket. Gyakori az is, hogy adománygyűjtésre vagy ismert hatóságokra hivatkozva próbálják kicsalni az ügyféladatokat. A KiberPajzs együttműködés tájékoztató anyagai, segítsége révén előre felkészülhetünk a támadási kísérletekre. Ha már megtörtént a baj, érdemes haladéktalanul megkeresni a bankunkat és feljelentést tenni a rendőrségen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.